Koryolink - 고려링크 | |
Típus |
|
Alapítva | 2008 |
Székhely | Phenjan, Észak-Korea |
Kiszolgált területek | Phenjan, további 14 város és nyolc autópálya és vasút. |
Iparág |
|
Tulajdonos | Global Telecom Holding S.A.E. (75%) Korea Post and Telecommunications Corporation (25%) |
Forma | Vegyesvállalat |
Termékek | telefónia |
é. sz. 39° 01′ 37″, k. h. 125° 44′ 04″39.027000°N 125.734417°EKoordináták: é. sz. 39° 01′ 37″, k. h. 125° 44′ 04″39.027000°N 125.734417°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Koryolink (koreaiul: 고려링크) egy észak-koreai távközlési szolgáltató. A cég az egyiptomi Orascom Telecom Media and Technology Holding (OTMT) és az állami tulajdonú Korea Post and Telecommunications Corporation (KPTC) vegyesvállalata. A Koryolinket 2008-ban indították, és Észak-Korea első 3G mobilszolgáltatója volt.[1]
A Koryolinknek Phenjanban és további öt városban, valamint nyolc autópálya és vasút mentén van lefedettsége. A hálózaton található telefonszámok előtagja a +850 (0)1912.
Annak ellenére, hogy 3G hálózatról van szó, az észak-koreai felhasználók számára nincs internet-hozzáférés (csak Intranet-hozzáférés).
2013-ban egy ideig külföldiek számára is elérhető volt a mobilinternet-használat viszonylag magas áron.[2]
Az egyiptomi Orascom 2008 januárjában kapta meg az engedélyt egy 3G mobilhálózat létrehozására Észak-Koreában. A hálózatot kezdetben Phenjanban, a több mint kétmillió lakosú fővárosban telepítették, és ambiciózus tervet tűztek ki, le szerették volna fedni az egész ország területét.
Amikor a Koryolink elindult, nem volt kedvező a helyzet az egyiptomi székhelyű Orascom számára, mivel Észak-Korea súlyos nemzetközi szankciók alatt állt a 2006-os nukleáris kísérletek miatt.[3]
A Koryolink 2008 decemberében 5300 előfizetővel indult.[4] Az Orascom 2009 júniusában már 47 873 előfizetőről,[5] majd 2010 decemberében 432 000 előfizetőről számolt be,[6] ami 2011 szeptemberére 809 000-re nőtt.[7] 2012 februárjára pedig meghaladta az egymilliót az előfizetők száma.[8] 2013 áprilisára az előfizetők száma már megközelítette a kétmilliót.[9] 2011-ben a Koryolink előfizetők 99.9%-ához elért a 3G.[9]
2015-ben az előfizetők száma meghaladta a hárommilliót, és a hálózat már nyereséges volt.
Az észak-koreai kormány azonban megtagadta az engedélyt arra, hogy az Észak-Koreából származó nyereség az Orascomé legyen. Sőt a kormány egy második szolgáltatót (Kangsong NET) is elindított, hogy versenyezzen a Koryolinkkel.[10] Ennek eredményeként az Orascom pénzügyi eredményében arról számolt be, hogy elvesztette az irányítást a Koryolink tevékenysége felett.[11]
Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorította az észak-koreai szankciókat, az Orascom 2018 szeptemberében mentességet kapott a szankciók alól.[12][13]
2013. február 26-án a Koryolink mobilinternet-elérést tett lehetővé Észak-Koreába látogató turisták számára, melynek ára $192/2 GB mobilinternet volt.[14]
Körülbelül egy hónappal később, március 29-én ez megszűnt. A Koryolink egyik vezetője kijelentette, hogy a 3G internetelérés továbbra is elérhető lesz bizonyos engedéllyel rendelkezők, például diplomáciai alkalmazottak számára.[15]
Az Orascom szerint az észak-koreai kormány 2009 óta figyeli az összes hálózati tevékenységet.[16][17] Csak Észak-Koreán belüli hívások engedélyezettek a Koryolink hálózatán, csempészett telefonokat pedig kizárólag a kínai határ túloldalán lehet nemzetközi tárcsázásra használni.[18]
2012 februárjában az észak-koreai kormány tagadta, hogy kitiltotta volna a felhasználókat az internetről Kim Dzsongil gyászidőszakában.[19]
2014 szeptemberében a felhasználók észlelhettek egy kiskaput, amely lehetővé tette a hazai felhasználók számára is, hogy nemzetközi hívásokat és kizárólag turistáknak szánt internet-hozzáférést kapjanak, azonban nem sokkal később ezt a Koryolink kijavította.[20]
2016-ban az Orascom elismerte, hogy az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók miatt problémái vannak a bevételekkel, és kijelentette, hogy megoldást keres erre a problémára.[21]
Felmerült az állami tulajdonú Byollal való egyesülés, de "a létrejövő entitást nem az Orascom irányítaná, ami azt jelenti, hogy az egyiptomi cég már ténylegesen átadná az irányítást a Koryolink felett".
Ez a szócikk részben vagy egészben a Koryolink című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.