Kosd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kurdi Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 2612 | ||
Körzethívószám | 27 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2480 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 70,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.804630°N 19.177250°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 17″, k. h. 19° 10′ 38″47.804630°N 19.177250°E | |||
Kosd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kosd (szlovákul Košd) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Vác északkeleti szomszédságában, a Cserháthoz tartozó Kosdi-dombság vidékén Kosdi-patak két partján helyezkedik el. Különálló településrésze Cselőtepuszta, a központjától légvonalban mintegy másfél, közúton bő két kilométerre nyugatra.
Zsáktelepülés, közúton csak a 21 117-es számú mellékúton érhető el, a 2-es főútról Vác belvárosában, vagy az M2-es autóútról a Vác-centrum–Kosd-csomópontban letérve. Erről az útról közelíthető meg Cselőtepuszta is.
Kosd Árpád-kori település. A falut még II. András király ajándékozta a váci püspökségnek.
A tatárjárás alatt elnéptelenedett, de hamarosan újranépesült.
A törökök többször is feldúlták a települést.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt két ütközet is zajlott le itt, mikor Damjanich az osztrákokkal, Görgey pedig az orosz sereggel ütközött meg Vác és Kosd között, a Naszály hegy lábánál.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 2018 lakosából 2015 magyar volt. Ebből 1198 római katolikus, 782 református, 25 evangélikus volt.
A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a második helyet érte el.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2483 | 2447 | 2386 | 2390 | 2473 | 2470 | 2480 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,5%, református 16,6%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (20,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,1% görögnek, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 13,4% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[15]