Koszmosz–285 | |
Gyártó | Pivdenne |
Típus | DSZ-P1-Yu |
Indítás dátuma | 1969. június 3. |
Indítás helye | Pleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás |
Hordozórakéta | Koszmosz–2 hordozórakéta |
COSPAR azonosító | 1969-049A |
SCN | 03983 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Koszmosz–285 (oroszul: Космос 285) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/22) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.
Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.
Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.
1969. június 3-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,6 perces, 71 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 257 kilométer, apogeuma 452 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm.
A Koszmosz–283 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).
1969. október 7-én, 125 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült.
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |