Koszmosz–35

Koszmosz–35
Gyártó	RKK Enyergija
Típus	Zenyit–2
Indítás dátuma	1964. július 15.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása
Hordozórakéta	Vosztok–2 hordozórakéta
COSPAR azonosító	1964-039A
SCN	00833
Sablon • Wikidata • Segítség

A Koszmosz–35 (oroszul: Космос–35) a szovjet második generációs Koszmosz-műholdsorozat tagja. Zenyit–2 típusú felderítő műhold.

Küldetés

Polgári és katonai űrkutatási programot hajtott végre, adatgyűjtést folytatva a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett Zenyit–2 típusú műhold.

1964. július 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–2 (8А92) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 89,2 perces, 51,2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 212 kilométer, apogeuma 263 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.

Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1964. július 23-án a leszállóegység 8 nap után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.

Források

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–35. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
• Koszmosz–35. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)

Elődje: Koszmosz–34

Koszmosz-program 1964

Utódja: Koszmosz–36

• Csillagászatportál
• Oroszország-portál