Kreuzstetten | |||
Niederkreuzstetten központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Mistelbachi járás | ||
Irányítószám | 2124 | ||
Körzethívószám | 02263 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1541 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 224 m | ||
Terület | 24,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′, k. h. 16° 28′48.466667°N 16.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 16° 28′48.466667°N 16.466667°E | |||
Kreuzstetten weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kreuzstetten témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kreuzstetten osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1572 lakosa volt.
Kreuzstetten a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Kreut-völgy északi peremén, a Hautzendorfer Bach patak mentén. Területének 16,8%-a erdő, 71,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést, illetve településrészt egyesít: Niederkreuzstetten (962 lakos 2021-ben), Oberkreuzstetten (426) és Streifing (184).
A környező önkormányzatok: északra Ladendorf, keletre Gaweinstal, délkeletre Hochleithen, délre Ulrichskirchen-Schleinbach, nyugatra Großrußbach.
Kreuzstetten területe az neolitikus korban, a bronzkorban, illetve a kora vaskorban is lakott volt.
Niederkreuzstettent először 1125-ben, mezővárosként 1664-ben említik. Váráról 1265-ben írnak először; a később kastéllyá átalakított épület 1622 és 1881 között a Hoyos grófok birtokában volt.
A 20. század első felében Niederkreuzstetten üdülővárossá fejlődött.
A második világháború végén, 1945. április 17-én a mezővárosban harcok dúltak a német és szovjet csapatok között, melyekben 6 civil életét vesztette, 5 épület, köztük az általános iskola, megsemmisült, valamint 3 hidat felrobbantottak. Oberkreuzstettenben három polgár halt meg.
A kreuzstetteni önkormányzat területén 2021 januárjában 1572 fő élt. A lakosságszám 1981-ig csökkenő tendenciát mutatott, azóta ismét gyarapszik. 2019-ben az ittlakók 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 12,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,8%) mellett a magyarok alkották 1,3%-kal (19 fő).
A népesség változása:
2016 | 1 580
|
2018 | 1 541
|