Káld | |||
Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vida Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 9673 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 968 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 47″, k. h. 17° 02′ 45″47.163130°N 17.045760°E | |||
Káld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Káld témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Káld község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Sárvártól 16 kilométerre délkeletre, Sümegtől 35 kilométerre északnyugatra fekszik, a 84-es főút mellett.
Központján, annak főutcájaként a 8437-es út húzódik végig, az köti össze a falutól délre elhelyezkedő Pusztalánc külterületi településrészével, illetve a déli szomszédságában fekvő Vashosszúfaluval is.
Vasútvonal ma nem érinti, az 1970-es évek közepéig azonban áthaladt rajta a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonal, amelynek két megállási pontja is volt itt: Káld állomás a vasútvonal és a 84-es főút keresztezésénél, valamint Pusztalánc állomás a névadó településrész mellett.
Káld már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt.
Nevét 1255-ben említik először az oklevelek Cald néven. Később többféle formában is írták: Kaáld, Káld, Felső-Káld, és Alsó-Káld néven is.
A hagyományok szerint Árpád egyik unokája - a Horka méltóságot viselő Káld - Levente fia kapta szállásterületként a Káli medencét és környékét, s tőle kapta nevét a falu is.
A tatárjárás után V. István király Bana fia Páris-nak adott itt egy részbirtokot. A későbbiekben e Páris alapította a Káldy családot.
1530 és 1532 körül a törökök felégették a falut, lakói ekkor elmenekültek, majd új helyen, a mai falu helyén építették fel újra a települést. A két részből álló új falut Alsó- és Felső-Káld néven nevezték egy ideig.
1877-ben egy nagy tűzvészben a falu nagy része leégett, 1919-1920-ban pedig a spanyolnátha-járvány itt is pusztított.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1105 | 1087 | 1065 | 1062 | 1019 | 999 | 968 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 1,4% németnek, 4,2% cigánynak mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,1%, református 1%, evangélikus 5,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3% (16,7% nem nyilatkozott).[11]