Kám | |||
Szent András apostol templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Vasvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szemes István (független)[1] | ||
Irányítószám | 9841 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 408 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 06′ 09″, k. h. 16° 52′ 32″47.102561°N 16.875589°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 09″, k. h. 16° 52′ 32″47.102561°N 16.875589°E | |||
Kám weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kám témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kám község Vas vármegyében, a Vasvári járásban.
Szombathelytől 25 kilométerre délkeletre, Vasvártól 9 kilométerre északkeletre fekszik, a Kemeneshát és Vas–Soproni-síkság határán.
Közigazgatási területén végighalad, nagyjából kelet-nyugati irányban a 8-as főút, közúton ezen érhető el legegyszerűbben Budapest, illetve Szentgotthárd és Vasvár felől is. Szombathely felől a 87-es főúton közelíthető meg, amely Kám déli szélén ágazik ki a 8-as főútból. Főutcája a szintén kelet-nyugati irányú 8438-as út, az köti össze a keleti szomszédságában fekvő Szemenyével is; az északi szomszédságában fekvő településekkel és Sárvárral a 8439-es út kapcsolja össze.
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3] A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal Vasvár vasútállomása kínálja, csaknem 10 kilométerre délnyugatra.
Rosty Ferenc (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos Mária Terézia úrbérrendezés korában egy 201 úrbéri holdas földbirtokkal rendelkezett Kámon.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 398 | 394 | 395 | 438 | 429 | 424 | 408 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 10,3% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,5%, református 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 2,8% (9,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% cigánynak, 0,2% szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,7% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,7% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[14]