Károlyi Gáspár

Károlyi Gáspár
Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön
Károlyi 1890-ben felavatott szobra Göncön
Élete
Született1529 körül
Nagykároly
Elhunyt1592. január 3. (63 évesen)
Gönc
Pályafutása
Fontosabb művei• Két könyv...
• Károlyi-biblia (a Biblia első teljes magyar nyelvű fordítása)
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Gáspár témájú médiaállományokat.

Károlyi Gáspár vagy másképp Károli Gáspár[1][2] (Nagykároly, 1529 körül – Gönc, 1592. január 3.[3]) református lelkipásztor, az Abaúji Református Egyházmegye (Tiszáninneni református egyházkerület) esperese, a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője (→ Károli-biblia).

Neve

[szerkesztés]

A Károli név az általa készített bibliafordítás, a Károli-biblia kiadásainak impresszumaiban, és a róla elnevezett egyetem nevében is megjelenik.

Eredeti (szerb) neve Radicsics volt, de később a szülővárosáról, Nagykárolyról Carolinak avagy Caroliusnak írta a nevét.[4] Ezt a nevet ma Károlyinak magyarosítják.[4] Kiejtés szempontjából ez a helyes akkor is, ha az élő tradíciót követve "Károli"-nak írjuk,[2] de sokan, főleg protestánsok, „l” betűvel, „Károli”-nak is ejtik.[4]

Élete

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

A szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami Radics fiát jelenti) névből adódóan valószínűleg szerb származású családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.[5]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel).

Hegyalján

[szerkesztés]

1562-ben a neves egri várkapitány, Dobó István öccsének, Domonkosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később Gönc mezővárosába, ugyanis földesura Domonkos bátyja volt.

1562-ben fejezte be a Két könyv.. című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása.

1563-ban gönci református lelkipásztor lett,[6] majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává.

1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek számára. Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadó unitáriusok ellen; köztük Egri Lukáccsal vitázott.[6]

1572-ben Gönc leégett templomának újjáépítését vezette.

1584-ben a Mágócsy urakhoz tartozó Tállyán lett fő lelkész; ahol 1587-ig maradt.[6] Ebben az időszakban kezdte meg a bibliafordítását is. Mágócsy Gáspár halála évében visszatért Göncre. 1592-ben ott is halt meg.

Magánélete

[szerkesztés]

Háromszor nősült és több gyermeke született.[6] A második felesége és az ebből a házasságból születő gyermekeinek többsége az 1586-os pestisjárványban halt meg.[6]

Borszőlős területe volt Gönc és Tokaj határában is, borait kassai kereskedőkön keresztül árulta.[6]

A hegyaljai nagybirtokosokkal jó viszonyban volt, a segítségükkel készítette el a bibliafordítását is.[6]

Művei

[szerkesztés]

Bibliafordítás

[szerkesztés]

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károlyi Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, az ún. Károli-biblia, amit 1586-ban kezdett meg, Mágocsy Gáspár Torna vármegye főispánjának, valamint annak unokaöccsének, Mágocsy Andrásnak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült vele.

A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 57 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Két könyv..

[szerkesztés]

Fontos műve még a „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

Emlékezete

[szerkesztés]
Károli Gáspár mellszobra Mátészalkán
  • Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
  • 1929-ben, Károlyi születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.
  • Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, amin a következő felirat szerepel:

„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”

Modern szövegkiadások

[szerkesztés]
  • Két könyv. Minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul. Nyomtatá Mihal Töröc 1563; Egyetemi Ny., Bp., 1931 (Magyar irodalmi ritkaságok)
  • Két könyv; sajtó alá rend., bev. Harsányi András; Evangélikus Leánygimnázium, Bp., 1940 (Magyar irodalmi ritkaságok)
  • Károli Gáspár válogatott munkái; összeáll., utószó Vargha Balázs; Magvető, Bp., 1958 (Magyar könyvtár)
  • Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor; vál., sajtó alá rend., utószó, jegyz. Szabó András; Magvető, Bp., 1984 (Magyar hírmondó)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás
  2. ↑ a b Döntetlen: Károlyi vagy Károli?. (Hozzáférés: 2024. január 18.)
  3. ↑ Szinnyei adata
  4. ↑ a b c Biblia – Károly György Tamás. biblia.kgyt.eu. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  5. ↑ P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia. [2013. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 10.) „Valószínűleg szerb származású, nevében a Radicsics Radics fiát jelenti. A török elől menekülhettek szülei a délvidékről északra. Ő Nagykárolyban született 1530 körül.”
  6. ↑ a b c d e f g Károlyi Gáspár (1535k–1591) – RefWiki. refwiki.kre.hu. (Hozzáférés: 2024. február 21.)
  7. ↑ (2023. február 27.) WGSBN Bulletin 3, #3 (angol nyelven) (PDF) 3 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2023. május 2.) 

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bottyán János: Hitünk hősei
  • Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945, Gondolat Kiadó, Budapest, 1985
  • Abaúji Református Egyházmegye – Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)

További információk

[szerkesztés]