Kárpáti skorpió | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Euscorpius carpathicus Linnaeus, 1767 | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kárpáti skorpió témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti skorpió témájú kategóriát. |
A kárpáti skorpió (Euscorpius carpathicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába, Skorpiók (Scorpiones) rendjébe és az Euscorpiidae nevű családba tartozó faj.
Korábban a faj alá 23 alfajt soroltak, de a csoport revíziója után ezeket már külön fajokként tartják számon, mint az Euscorpius carpathicus fajkomplexumba tartozó taxonokat.
Kizárólag Romániában fordul elő. Magyarországon időnként Romániából származó faszállítmányokkal érkezve előkerülhet, de nem telepszik meg.
Közepes méretű faj, a kifejlett egyedek 30-40 mm hosszúságúak. Színezete egyöntetű sötétbarna, foltok, mintázat nem figyelhető meg rajta, lábai világosabbak. A fajkomplexum többi fajától csak nehezen különböztethető meg, a patellán elhelyezkedő serlegszőrök (trichobothrium) száma alapján, a kárpáti skorpiónál ez a szám 3.
Rejtőzködő életmódot él, nappal kövek, farönkök és avar alá húzódik. Éjjel jár vadászni kisebb ízeltlábúakra.
Ritkán támad emberre, elsősorban meneküléssel próbálja megvédeni magát, csak a legritkább esetben használja mérgét. Szúrása egészséges emberre nem veszélyes, gondot csak allergiás vagy legyengült szervezet esetén okozhat. A szúrást általában csak enyhe helyi tünetek követik.