Kénsárga fásgereben | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Hydnellum geogenium (Fr.) Banker 1913 | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kénsárga fásgereben témájú kategóriát. |
A kénsárga fásgereben (Hydnellum geogenium) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.
A kénsárga fásgereben kalapja 5-25 cm széles, lapos vagy bemélyedő, szabálytalanul lebenyes; a szomszédos termőtestek összenőnek. Felülete egyenetlen, göröngyös, sugarasan ráncos. Felszíne eleinte szálas-gyapjas, majd nemezes, idősen simára kopik. Színe eleinte kénsárga, majd olívzöldes, olívbarnás, helyenként sötétbarna, feketés; széle sokáig sárgás marad.
Húsa max. 2 mm vastag, nem zónázott; színe halványsárga, sárga, olívzöldes, idősen barnás. Szaga és íze nem jellegzetes, vagy némileg lisztszagú és kesernyés.
A tönk aljáig lefutó termőrétege tüskés. A sűrűn elhelyezkedő tüskék 0,5-3 mm hosszúak, halványsárgák, olívsárgák vagy olívbarnák.
Tönkje max. 2 cm magas, tömzsi, vaskos, beleolvad a kalapba. A töve felé kissé vékonyodik. Színe megegyezik a kalapéval.
Spórapora barna. Spórája nagyjából kerek, felszíne szabálytalanul gumós, mérete 3-4,5 x 3-4 µm.
A fenyő-likacsosgomba vagy a narancssárga fásgereben hasonlíthat hozzá.
A kénsárga fásgereben mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
Európában (főleg Skandináviában és az Alpokban) és Észak-Amerikában honos. Magyarországon még nem találták meg.
Hegyvidéki fenyvesekben fordul elő, inkább luc alatt, savanyú talajon. Augusztustól októberig terem.
Nem ehető.