Kétbodony | |||
Evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Rétsági | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Halász Judit (független)[1] | ||
Irányítószám | 2655 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 443 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 32,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 19° 17′ 13″47.938950°N 19.286880°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 19° 17′ 13″47.938950°N 19.286880°E | |||
Kétbodony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétbodony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kétbodony község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
A vármegye délnyugati részén fekszik, a Cserhát egyik völgyében. Távolsága Budapesttől 70, Balassagyarmattól 23, Váctól 30 kilométer.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szente, kelet felől Kisecset, délkelet felől Szécsénke, dél felől Legénd, délnyugat felől Romhány, északnyugat felől pedig Szátok.
Nyugat-keleti irányból a Bánk-Romhány-Nógrádkövesd közti 2116-os út érinti, északabbi szomszédaival a 2118-as út, Kisecsettel pedig a 21 154-es számú mellékút köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 2-es főút felől érhető el, Rétságtól északra letérve, vagy a 22-es főútról érsekvadkerti letéréssel.
Vasútvonal nem érinti, az autóbusz-közlekedés viszont minden irányból biztosított.
A falu a középkortól kezdve folyamatosan lakott, a tatárjárás idején a Kartal nemzetség birtokolta, később a Bodoni család birtoka lett. Rövid ideig (1264–1276) a Margitszigeti apácák is birtokolták, később ismét a Bodoni családhoz került. 1516–1541 között Werbőczi István volt a birtokosa. Két ízben, összesen 113 évig török hódoltság alá tartozott, ekkor el is néptelenedett. Mindkét alkalommal a felvidékről, evangélikus szlovákokkal telepítették újra. 1710-ben a falu határában zajlott le a romhányi csata.[3]
A 17. században Bodony falu közelében kialakult kis települést Felső-Bodonynak nevezték, maga Bodony pedig Alsó-Bodony lett. Kétbodony e két falu egyesítéséből jött létre 1902–1903-ban. 1982 és 1993 között Romhánnyal is egyesítették, de 1994. január 1. óta ismét önálló település.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 460 | 438 | 433 | 456 | 466 | 441 | 443 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,5% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 0,9%, evangélikus 40,2%, felekezeten kívüli 6,4% (18,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% romának, 0,2% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 27,3% evangélikus, 3,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).[13]