Kétcsíkos hegyiszitakötő

Kétcsíkos hegyiszitakötő
	Begyűjtött példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Ősszárnyúak (Palaeoptera);
Rend:	Szitakötők (Odonata);
Alrend:	Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera);
Család:	Hegyi szitakötők (Cordulegastridae);
Nem:	Cordulegaster;
Faj:	C. heros;
Tudományos név
	Cordulegaster heros; Theischinger, 1979
Szinonimák
	Cordulegaster annulata (Latreille, 1805);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kétcsíkos hegyiszitakötő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kétcsíkos hegyiszitakötő témájú kategóriát.

A kétcsíkos hegyiszitakötő vagy ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) a rovarok (Insecta) osztályának szitakötők (Odonata) rendjébe, ezen belül az egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera) alrendjébe és a hegyi szitakötők (Cordulegastridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A kétcsíkos hegyiszitakötő Európában széles körben előfordul. A hegyvidékeken közel 1500 méter magasságig található meg. A kétcsíkos hegyiszitakötő szigetszerű foltokban, csak helyenként gyakori.

Magyarországon ritka. Egyik élőhelye a Nyugat-Mecsekben található Petőczi-árok, ahol évek óta zajlik a kirepülési jellemzőinek monitorozása.^[1]^[2]

Megjelenése

A kétcsíkos hegyiszitakötő 8 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága 10 centiméter. Nevét a középső potrohszelvényeken látható 2-2 sárga gyűrűnek köszönheti. Szemei a fejtetőn egy pontban érintkeznek. A hím felső potrohfüggelékei egymás mellől indulnak, és kifelé széttartók.

Életmódja

A lárvák keskeny, gyors sodrú, tiszta vizű hegyi patakokban fejlődnek, az imágók is ezek közelében repkednek. A kifejlett szitakötők alig távolodnak el származási helyüktől. A hímek a víz mentén repülnek fel és alá, de gyakran letelepszenek.

Szaporodása

A kétcsíkos hegyiszitakötő júniustól augusztus végéig repül. A nőstény csaknem függőlegesen lefelé tartott potrohhal libeg fel-alá a víz fölött, és hosszú tojócsövének segítségével a sekély vízbe rakja petéit. A lárvák fejlődése több évig tart.

Jegyzetek

↑ Ttk.pte.hu - Hidrológiai közlöny, 2010, 90. évfolyam 6. szám p. 100-102.. [2018. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
↑ Boda Réka: A kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) életciklusának vizsgálata hegyvidéki vízfolyásokban: lárvális fejlődés, élőhelypreferencia és kirepülési viselkedés, PhD értekezés, Pécs, 2015.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 23.)
A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja: Ritka hegyiszitakötő (magyar nyelven) (HTML). A KvVM Természetvédelmi Hivatala. (Hozzáférés: 2013. november 4.)

További információk

balkáni hegyiszitakötő - Cordulegaster heros Theischinger, 1979. izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 5.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ttk.pte.hu - Hidrológiai közlöny, 2010, 90. évfolyam 6. szám p. 100-102.. [2018. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)

[2] Boda Réka: A kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) életciklusának vizsgálata hegyvidéki vízfolyásokban: lárvális fejlődés, élőhelypreferencia és kirepülési viselkedés, PhD értekezés, Pécs, 2015.

[1]

[2]