Kétegyháza | |||
Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kúria[1] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Gyulai | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[2] | ||
Irányítószám | 5741 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3274 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 68,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 50,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°E | |||
Kétegyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.
A vármegye keleti részén fekszik, Békéscsabától és Gyulától közel azonos távolságra déli irányban, a kettő közül Gyulához kicsit közelebb. Szomszédai: észak felől Gyula, kelet felől Elek, délnyugat felől Nagykamarás és Medgyesegyháza, északnyugat felől Újkígyós és Szabadkígyós.
Központján végighalad a Gyula-Makó közti 4434-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; Békéscsaba felől a 4433-as, Elek irányából a 4435-ös úton érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala és a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is áthalad Kétegyházán, közös vasútállomásuk Kétegyháza vasútállomás. Az állomás a 120-as vonalon a volt Szabadkígyós megállóhely és Lőkösháza vasútállomás, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút megállóhely között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba vasútállomás és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak.) Fizikailag a településközpont nyugati szélén található, közúti megközelítését a 4435-ös útból délnyugatnak kiágazó 44 341-es számú mellékút (Dózsa utca) teszi lehetővé.
1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, az 1950 óta Békés megye része.
A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.
1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés vármegyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.
A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.
Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.
A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul.A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.
A településen 2001. december 16-re időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt,[13] úgy tűnik azonban, hogy a választást, elegendő számú jelölt hiányában nem lehetett megtartani.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3694 | 3622 | 3303 | 3230 | 3323 | 3308 | 3274 |
2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 1,7% németnek, 27,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,7%, református 4,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,9%, egyéb valláshoz tartozó (főleg ortodox) 26,2%, felekezeten kívüli 21% (24,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 15% románnak, 4,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 10,2% ortodoxnak, 3,8% református, 1,6% görög katolikus, 1% evangélikus, 4,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,6% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[16]