Kétegyháza

Kétegyháza
Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kúria[1]
Kétegyháza, Andrássy-Almásy-kúria[1]
Kétegyháza címere
Kétegyháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásGyulai
Jogállásnagyközség
PolgármesterDr. Rákócziné Tripon Emese (független)[2]
Irányítószám5741
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség3274 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség68,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület50,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 11′46.533333°N 21.183333°E
Kétegyháza (Békés vármegye)
Kétegyháza
Kétegyháza
Pozíció Békés vármegye térképén
Kétegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétegyháza témájú médiaállományokat.

Kétegyháza (románul Chitighaz) nagyközség Békés vármegyében, a Gyulai járásban. Az egyik legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye keleti részén fekszik, Békéscsabától és Gyulától közel azonos távolságra déli irányban, a kettő közül Gyulához kicsit közelebb. Szomszédai: észak felől Gyula, kelet felől Elek, délnyugat felől Nagykamarás és Medgyesegyháza, északnyugat felől Újkígyós és Szabadkígyós.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]

Központján végighalad a Gyula-Makó közti 4434-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; Békéscsaba felől a 4433-as, Elek irányából a 4435-ös úton érhető el.

Vasút

[szerkesztés]

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala és a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is áthalad Kétegyházán, közös vasútállomásuk Kétegyháza vasútállomás. Az állomás a 120-as vonalon a volt Szabadkígyós megállóhely és Lőkösháza vasútállomás, a 121-esen pedig Szabadkígyós és Bánkút megállóhely között található. (A 120-as és 121-es vasútvonalak Békéscsaba vasútállomás és Kétegyháza között azonos nyomvonalon futnak.) Fizikailag a településközpont nyugati szélén található, közúti megközelítését a 4435-ös útból délnyugatnak kiágazó 44 341-es számú mellékút (Dózsa utca) teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

1876-ig a falu Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott, az 1950 óta Békés megye része.

A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai várbirtok részévé vált. 1686-ban a tatárok elpusztították.

1723-ban a puszta Lővenburg János Jakab békés vármegyei főispán tulajdonába került, aki bánáti románokat telepített a faluba, akik rövidesen templomokat építettek. A jelenlegi román ortodox templomot egy mesterséges magaslatra építették 1779-ben. Az Andrássyak tulajdonába került községben 1742-ben kastélyt, 1749-ben római katolikus templomot építettek, s Kétegyháza a Gyulavári uradalom központja lett.

A falu a 19. század elejétől az Almásy-család birtokába került, amely 1804 után magyar lakosságot is telepített a faluba. 1800–1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt.

Kultúra és oktatás

[szerkesztés]

A településen román általános iskola és óvodák működnek. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogad. A településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot rendezik meg, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A falu hírnevéhez az Országos Gasztronómiai Fesztivál is hozzájárul.A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Eisele József (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Dr. Eisele József (FKgP)[5]
  • 1998–2001: Gulyás György (független)[6]
  • 2002–2002: …
  • 2002–2006: Gulyás György (független)[7]
  • 2006–2010: Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária (független)[8]
  • 2010–2014: Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária (független)[9]
  • 2014–2019: Kalcsó Istvánné (független)[10]
  • 2019–2024: Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[11]
  • 2024– : Dr. Rákócziné Tripon Emese (független)[2]

A településen 2001. december 16-re időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt,[13] úgy tűnik azonban, hogy a választást, elegendő számú jelölt hiányában nem lehetett megtartani.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3694
3622
3303
3230
3323
3308
3274
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 30%-a román, 3%-a cigány, 1%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 1,7% németnek, 27,6% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,7%, református 4,9%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,9%, egyéb valláshoz tartozó (főleg ortodox) 26,2%, felekezeten kívüli 21% (24,1% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 15% románnak, 4,7% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 10,2% ortodoxnak, 3,8% református, 1,6% görög katolikus, 1% evangélikus, 4,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 24,6% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).[16]

Neves kétegyházi személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Andrássy–Almásy kastély, a barokk-copf kastélyt első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben[17]
  • Gépmúzeum – mezőgazdasági gépek és eszközök gyűjteménye a 18. századi barokk Andrássy–Almásy kastélyban
  • Román Tájház
  • Zsidó temető, kiemelt zsidó helytörténeti érték 19-20. század

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kétegyházi Andrássy-Almásy-kastély, wenckheim.hu
  2. ↑ a b Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Kétegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  12. ↑ a b A 2001. december 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Kétegyháza Helységnévtár
  16. ↑ Kétegyháza Helységnévtár
  17. ↑ ANDRÁSSY-ALMÁSY KASTÉLY

További információk

[szerkesztés]
  • Kétegyháza a startlapon
  • Mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjtemény. Erőgépek. Kétegyháza; szerk. Pálfi György; Pálfi György, s.l., 1983
  • Ardelean József János: Kétegyháza község monográfiája / Monographia comunii Chitichaz; románra ford., sajtó alá rend. Csobai Lászlóné; Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola, Békéscsaba, 1986 (Bibliotheca Bekesiensis)
  • 20 éves a kétegyházi Alkotótábor; szerk. Tőkés Gyula; Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület, Kétegyháza, 2000
  • A mezőgazdasági szakoktatás ötven éve Kétegyházán, 1952–2002; szerk. Szabó Ferenc; Dürer Ny., Gyula, 2002
  • Kétegyháza; tan. Csobai Lászlóné et al., szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2003 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • 25 éves a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum; tan. Pálfi György; Typografika, Békéscsaba, 2005
  • A Márki Sándor Általános Iskola évszázados múltja és jelene. Fejezetek a százéves iskola történetéből; szerk. Mokán Jánosné, közrem. Csumpilláné Csáki Beáta, Mokán Jánosné, Telek Mihályné; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012
  • Havassy Péter: Kétegyháza 600 éve; Önkormányzat, Kétegyháza, 2012
  • Maria Sarca Zombai: Obiceiuri de nuntă, "uspăţ" la românii din Chitighaz / A kétegyházi románok lakodalmi szokásai; s.n., s.l., 2013
  • Zombainé Szarka Mária: A kétegyházi román iskola története, 1793–2015; 2. bőv. kiad.; NOI, Gyula, 2015
  • Maria Sarca Zombai: Tradiţiile românilor din Chitighaz. Activitatea cântăreţei Maria Şimonca Ardelean / A kétegyházi románok hagyományai. Árgyelán Péterné Simonka Mária népdalénekes tevékenysége; Cronica, Gyula–Kétegyháza, 2015
  • Zombainé Szarka Mária: Kétegyháza – Chitighaz története képekben; Önkormányzat, Kétegyháza, 2016
  • Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Cele trei rituri de trecere la chitighăzenii ortodocşi / A kétegyházi románok. Az élet három fordulópontja a kétegyházi ortodoxoknál; NOI, Kétegyháza–Gyula, 2018
  • Maria Sarca Zombai: Românii din Chitighaz. Instituţiile românilor băştinaşi ortodocşi / Kétegyházi románok. Az őshonos ortodox románok intézményei; NOI, Chitighaz–Gyula, 2019