Kéty | |
Római katolikus kápolna | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Tolna |
Járás | Bonyhádi |
Jogállás | község |
Polgármester | Gödrei Zoltán (független)[1] |
Irányítószám | 7174 |
Körzethívószám | 74 |
Népesség | |
Teljes népesség | 639 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 41,34 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 16,52 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 26′ 23″, k. h. 18° 31′ 31″46.439780°N 18.525160°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 23″, k. h. 18° 31′ 31″46.439780°N 18.525160°E | |
Kéty weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéty témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kéty (németül Gieck) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
A megyeszékhely Szekszárdtól légvonalban 17 kilométerre fekszik északnyugati irányban, a vármegye geometriai középpontja közelében.
A közvetlenül határos települések: észak felől Felsőnána, délkelet felől Zomba, délnyugat felől Kisdorog, nyugat felől Tevel, északnyugat felől pedig Murga.
A településen áthalad, annak főutcájaként a 65-ös főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. A főútból a község északi határszélén ágazik ki a Felsőnánára vezető 63 125-ös számú mellékút.
Vasútvonal nem érinti.
Kétyet az írásos emlékek az 1730-as években említik először, ám a nemrég a Tolna Megyei Levéltárban rátaláltak egy 1708-as pecsétre. A török időkben ez a falu is elnéptelenedett. A 18. században megkezdődött a betelepítés. Főleg német ajkú családok leltek itt új lakhelyre.
Az első világháborúban sok fiatal férfit vittek katonának, akik soha nem tértek vissza. Emléküket egy, a falu közepén álló emlékmű őrzi. A második világháború után a németeket kitelepítették és helyükre bukovinai székelyeket s felvidékieket telepítettek be.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 719 | 700 | 698 | 693 | 628 | 631 | 639 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 2,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 3,8%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 5% (30,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% németnek, 1,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,8% volt római katolikus, 2,7% református, 1,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[12]