Kína közlekedése

Kína közlekedése
A 32,5 km-es Tonghaj-híd
A 32,5 km-es Tonghaj-híd
Közúthálózat hossza5,2 millió km
Vasúthálózat hossza150 000 km (2021), 1435 mm (100000 km villamosított);
hagyományos: 110 000 km, nagysebességű: 40 000 km
Repülőterek száma507
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína közlekedése témájú médiaállományokat.

A kínai közlekedés az elmúlt években jelentős növekedésen és bővülésen ment keresztül. Bár Kína közlekedési rendszere a hatalmas területet átszelő közlekedési csomópontok kiterjedt hálózatából áll, a csomópontok általában a gazdaságilag fejlettebb tengerparti területeken és a nagyobb folyók mentén fekvő belföldi városokban koncentrálódnak.[1] Kína közlekedési infrastruktúrájának fizikai állapota és kiterjedtsége földrajzilag nagyon eltérő. Míg a távoli, vidéki területek még mindig nagyrészt a nem gépesített közlekedési eszközökre támaszkodnak, a városi területek a legkülönfélébb modern lehetőségekkel büszkélkedhetnek, beleértve a Sanghaj belvárosát a Sanghaj-Putungi nemzetközi repülőtérrel összekötő mágnesvasút-rendszert. A repülőterek, utak és vasutak építése a következő évtizedben hatalmas foglalkoztatási lendületet fog adni Kínában.

A mai Kína közlekedési rendszereinek nagy része a Népköztársaság 1949-es megalakulása óta épült. A vasút, amely a távolsági közlekedés elsődleges módja, gyors növekedésen ment keresztül, elérve a 139 000 km hosszúságot, ami a világ második leghosszabb hálózatává teszi (2016).[2][3] 1950 előtt csak 21 800 km hosszúságú vasútvonal volt. A kiterjedt vasúthálózathoz tartozik a világ leghosszabb és legforgalmasabb NSV-hálózata, amely 2019 végére 35 000 km nagysebességű vonalakkal rendelkezik.[4][3] Míg a vasúti közlekedés a legnépszerűbb helyközi közlekedési forma maradt, a légi közlekedés is jelentős növekedésen ment keresztül az 1990-es évek vége óta. Az olyan nagy repülőterek, mint a pekingi nemzetközi repülőtér és a Sanghaj Pudong nemzetközi repülőtérrel a világ legforgalmasabbjai közé tartoznak. 2017 végén[5] mintegy 34 metrórendszer működött Kína-szerte, köztük a világ legnagyobb és legforgalmasabb metróhálózatai közé tartozó metróhálózat. A világ 12 legnagyobb hosszúságú metróhálózata közül jelenleg hét Kínában található,[6] emellett számos BRT, Light rail és gyorsvasútvonal épül jelenleg, vagy van tervezés alatt országszerte. Az autópálya- és úthálózat is gyors bővülésen ment keresztül, ami a gépjárműhasználat gyors növekedését eredményezte Kína-szerte. A kormány által az 1990-es években indított, az ország gyorsforgalmi utakkal való összekötésére irányuló erőfeszítés a Nemzeti Autópálya Rendszeren keresztül 2012 végére mintegy 97 000 kilométerre bővítette a hálózatot,[7] így Kínáé lett a világ leghosszabb gyorsforgalmi úthálózata, megelőzve ezzel a korábbi vezető Amerikai Egyesült Államokat is.

Vasút

[szerkesztés]
Kína vasúthálózatának térképe

A vasút a fő közlekedési mód Kínában. 2019-ben a kínai vasutak 3,660 milliárd utast szállítottak, ami 1 470,66 milliárd utaskilométert jelentett, és 4,389 milliárd tonna árut szállítottak, ami 3,018 milliárd árutonna-kilométert jelentett;[8] mindkét forgalmi volumen a legmagasabbak közé tartozik a világon. A nagy forgalom, amelyet a kínai vasúthálózat bonyolít, kritikus jelentőségűvé teszi azt Kína gazdasága számára. A kínai vasúti rendszer a világ vasúti szállítási volumenének 24%-át bonyolítja le a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án. Kína rendelkezik a világ második leghosszabb vasúthálózatával; 2020-tól 146 300 km hosszú.[9] 2019-ben a hálózat mintegy 71,9%-a villamosított volt.[8]

2011-ben Kína vasúti állományában 19 431 mozdony[10] volt az országos vasúti rendszer tulajdonában. A leltárban a közelmúltban mintegy 100 gőzmozdony is szerepelt, de az utolsó ilyen mozdony, amely 1999-ben épült, ma már turisztikai látványosságként üzemel, míg a többit kivonták a kereskedelmi forgalomból. A fennmaradó mozdonyok vagy dízel-, vagy elektromos meghajtásúak. További 352 mozdony a helyi vasutak tulajdonában van, 604-et pedig vegyesvállalati vasutak üzemeltetnek. A nemzeti vasút tehervagonjainak száma 622 284,[10] a személyszállító kocsiké 52 130.[10]

A korlátozott tőke, a túlterhelt infrastruktúra és a folyamatos korszerűsítés szükségessége miatt az országos vasúti rendszer, amelyet a Vasúti Minisztérium irányít a regionális részlegek hálózatán keresztül, takarékos költségvetéssel működik. A teherszállítási ágazatban 2003-tól kezdve engedélyezték a külföldi tőkebefektetéseket, és 2006-ban megnyílt a nemzetközi nyilvános részvénykibocsátás. A vasúti rendszer jobb tőkésítése és reformja érdekében a Vasúti Minisztérium 2003-ban három állami részvénytársaságot hozott létre: China Railways Container Transport Company, China Railway Special Cargo Service Company és China Railways Parcel Express Company.

Az elmúlt évtizedekben a vasúti közlekedés Kínában jelentősen megnőtt a szállított áruk és utasok mennyisége. 1980 óta a szállított áruk mennyisége (metrikus tonna szorozva a megtett kilométerekkel) 305%-kal, az utasok mennyisége (millió utas szorozva a megtett kilométerekkel) pedig 485%-kal nőtt.[11] Ugyanezen időszak alatt a vasútvonalak teljes hossza csak 34%-kal nőtt.[11]

Nagysebességű vasút

[szerkesztés]
Nagysebességű motorvonat Peking közelében
Bővebben: Kína nagysebességű vasúti közlekedése

A Kínai Népköztársaság nagysebességű vasúthálózata a világ leghosszabb és legkiterjedtebb hálózata, amelynek teljes hossza 2022 végén elérte a 42 000 kilométert.[12][13][14] A nagysebességű vasúthálózat újonnan épített, 200–350 km/h tervezési sebességű vasútvonalakat foglal magában.[15] A kínai NSV a világ összes nagysebességű vasúthálózatának hosszának a kétharmadát tette ki 2019-ben.[16][17] Az NSV-vonatok, a pálya és a szolgáltatás szinte teljes egészében a China Railway Corporation tulajdonában van és a China Railway High-speed (CRH) márkanév alatt működik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Economic Analysis of Chinese Transportation [archivált változat]. Hozzáférés ideje: 2024. január 13. [archiválás ideje: 2016. szeptember 14.] 
  2. ↑ China Statistical Yearbook 2016 "Length of Transport Routes at Year-end by Region (2015)" Accessed 2017-02-16
  3. ↑ a b Factbox: Highlights of China's comprehensive transport network - Xinhua | English.news.cn. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  4. ↑ China's high-speed rail tracks to hit 38,000 km by 2025- Xinhua | English.news.cn (amerikai angol nyelven). news.xinhuanet.com . [2018. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 25.)
  5. ↑ [1]
  6. ↑ „In response to growth, Chinese cities choose metros”, The Transport Politic, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2018. július 31.) (amerikai angol nyelvű) 
  7. ↑ Chinese highways for fast traffic add up to 65000 km - Chinadaily
  8. ↑ a b (Chinese) 2019 年铁道统计公报 - 2019 Railway statistical bulletin
  9. ↑ "十三五"期间全国铁路营业里程增加到14.63万公里-中新网. www.chinanews.com . (Hozzáférés: 2021. április 24.)
  10. ↑ a b c Railway Statistical Bulletin for 2011. Ministry of Railway, People's Republic of China. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  11. ↑ a b China Infrastructure Trends. Vizala.com. [2016. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  12. ↑ Length of Beijing-HK rail network same as Equator. www.thestar.com.my . (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  13. ↑ New high-speed trains on drawing board- China.org.cn. www.china.org.cn . (Hozzáférés: 2017. november 13.)
  14. ↑ Preston, Robert. „China opens 4100km of new railway”, 2023. január 3. 
  15. ↑ China's High-Speed Rail Development. Washington, DC: The World Bank, 12. o. (2019. november 3.). ISBN 978-1-4648-1425-9 
  16. ↑ Full speed ahead for China's high-speed rail network in 2019 (angol nyelven). South China Morning Post , 2019. január 3. (Hozzáférés: 2019. június 23.)
  17. ↑ China builds the world's longest high-speed rail as a rail stalls in the U.S. (amerikai angol nyelven). finance.yahoo.com , 2019. február 21. (Hozzáférés: 2019. június 23.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Transport in China
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína közlekedése témájú médiaállományokat.