A kísértés vonzódás valamilyen helytelen vagy rossz dolog iránt. Olyan kívánság vagy vágy, amely veszélyezteti a hosszú távú célokat.[1] A vallási nyelvezetben a bűnre ösztönzést jelenti.
Az Ószövetség arról beszél, hogy Isten próbára teszi az embert az engedelmesség,[2] állhatatosság,[3] tisztulás,[4] istenfélelem[5] és hűség[6] jeleként. A kísértés eszközei: az ördög[7] vagy hamis próféták által[8] történik. Ugyanakkor az Ószövetség szól arról is, hogy az ember „kísérti” Istent elégedetlenséggel és zúgolódással,[9] valamint hitetlenséggel és azzal, hogy „jelet” követel.[10]
Az Újszövetségben a kísértések részben az ördögtől,[11] részben magától az embertől származnak.[12]
Jézus a tanítói munkásságának megkezdése előtt a kísértés pusztájában azokkal a nagy, fő kísértésekkel találkozott,[13] amelyek a legtöbb embert ostromolják. Az első súlyos kísértés az étvágy, a második az elbizakodottság, a harmadik a világ szeretete volt. Az embert érő sokrétű kísértések e három fő pontból erednek.[14]