Közmű

Egy közműcég (vagy általában csak közmű) olyan gazdálkodó szervezet, mely közszolgáltatás keretében üzemeltet valamely alapvető szükségletet kielégítő infrastruktúrát. A közművek tipikusan helyi önkormányzatok, vagy az állam felügyelete alatt állnak és széleskörűen meghatározott jogszabályi környezetben működnek. A „közmű” fogalma alatt számos különféle közszolgáltatást értünk, például: villamos energia-, földgáz-, távhő-, víz-, távközlési (vezetékes telefon, internet), vagy éppen közösségi közlekedési szolgáltatást.[1][2]

Jogi státusz

[szerkesztés]

Magyarországon egy villamos- vagy földgáz közműhálózat üzemeltető a működési engedélye szerinti területen kizárólagosan jogosult az adott közszolgáltatást végezni.[3][4] Elkerülendő az infrastrukturális párhuzamosságokat, nemzetgazdasági szempontból természetes monopóliumnak minősül, így a területén kizárólagosan végzi tevékenységét.

A távhőszolgáltatás szintén engedélyköteles tevékenység és egy adott településen való közszolgáltatás határozatlan idejű biztosítását jelenti.[5] Számos távhőszolgáltató van magántulajdonban, de önkormányzati tulajdon a jellemző.

Viziközművek a monopólium mellett állami tulajdonban is vannak,[6] míg más közművek üzemeltetői magántulajdonú monopóliumok (pl. E.ON).

A közműtevékenység felügyeletét villamosenergia, földgáz, távhő és víz tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el hazánkban.

Közműhálózatok elhelyezkedése

[szerkesztés]

Közműhálózatokat elsősorban és lehetőség szerint közterületen hoznak létre úgy, hogy azok az út keresztszelvényében meghatározott helyen húzódnak. Az ún. nyomvonalas létesítmények elemei (vezetékek, kábelek,[7] csőrendszerek) jellemzően földfelszín felett, illetve alatt helyezkednek el. Földfelszínen a közlekedési infrastruktúra, illetve a csapadékelvezető és az árvízvédelmi rendszerek vannak.[8]

Ahhoz, hogy egy közművezeték[9] zavartalanul teljesítse feladatát, külső terhelés elleni védelemmel kell ellátni. Ez földkábelek, gázvezetékek esetén a védőcsövezést, illetve a megfelelő takarási mélységet, szabadvezetékek[7] esetén – villámcsapás elleni – védővezető kiépítését jelenti. Kritikus vezetékszakaszok sérülés elleni védelmét a védőcső mellett a védőcsatorna, illetve az ún. alépítmény, vagy közműalagút is szolgálja. Villamos hálózatok esetén lényeges az ún. biztonsági övezet,[7] illetve védőtávolság, mely a nyomvonalas létesítmény épületektől, járószinttől, útfelülettől, illetve növényzettől való távolságát jelenti.

Elektronikus közműnyilvántartás

[szerkesztés]

2017. július 1-től közműegyeztetési[9] kérelem kizárólag elektronikusan kérhető.[10] Az ún. e-közmű rendszer feladata – helyrajzi szám alapján – információ szolgáltatása a közművezetékek elhelyezkedéséről, tulajdonosáról, üzemeltetőjéről.[11] A rendszer lakossági célú felhasználása ingyenes, de regisztrációhoz kötött.[12] A kiviteli tervezéshez szükséges tervezői egyeztetés jogosultsághoz kötött.[13] Az e-Közmű rendszer üzemeltetéséért a kizárólagos joggal rendelkező Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felel.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Közmű (magyar nyelven). epitesijog.hu , 2014. január 27. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  2. Közmű fogalma (magyar nyelven). BME, 2011. február 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  3. VET 76. §
  4. GET 116. §
  5. TSzT 16. §
  6. Vksztv 5/F. §
  7. a b c NGMr 2. §
  8. Ágfalvi Mihály: Vonalas létesítmények építésének, gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai (magyar nyelven). SoE, 2010. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  9. a b eKÖZMŰr 2. §
  10. Fontos változás a közműegyeztetésben (magyar nyelven). lechnerkozpont.hu , 2017. június 14. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  11. eKÖZMŰr 3. §
  12. eKÖZMŰr 9. § (1)
  13. eKÖZMŰr 9/A. § (1)
  14. eKÖZMŰr 4. § (2)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Public utility című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.