Kürtcsiga

Kürtcsiga
Két üres közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) ház és egy operculum
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda) Alosztályág: Apogastropoda Öregrend: Caenogastropoda Rend: Sorbeoconcha Alrend: Hypsogastropoda Alrendág: Neogastropoda Öregcsalád: Buccinoidea Család: Kürtcsigafélék (Buccinidae) Rafinesque, 1815 Alcsalád: Kürtcsigaformák (Buccininae) Rafinesque, 1815 Nemzetség: Kürtcsiga-rokonúak Buccinini Rafinesque, 1815 Nem: Kürtcsiga (Buccinum) Linnaeus, 1758[1]
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kürtcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtcsiga témájú kategóriát.

A kürtcsiga (Buccinum) a csigák (Gastropoda) osztályában a Sorbeoconcha rendbe sorolt a kürtcsigafélék (Buccinidae) családjának névadó neme.

Származása, elterjedése

Ennek fajai a leggyakoribb csigák az európai partok vizeiben, ahol az északi Jeges-tengertől a Vizcayai-öbölig mindenfelé előfordulnak. Benyomultak a Balti-tenger északi és nyugati partvidékeire is. Észak-Amerika keleti partján is előfordulnak.

Megjelenése, felépítése

Házának vastagsága egyedenként rendkívül különböző. A wattok lakóinál vékony héjú, míg vastag azoké az állatoké, amelyek a parti hullámverésben élnek. A házak felületét axiális irányú, hullámos vonalakban elhelyezkedő kiemelkedések és a kanyarulatokon hosszirányban futó finom rovátkák érdesítik. A ház hossza fajtól függően 5–16 centiméter. Héjukat részben durva külső héjréteg (periostracum) borítja, ami alól kilátszik a fehéresszürke, sárga vagy barna ház. Lábán egy tojás alakú, elszarusodott héjfedö (operculum) helyezkedik el.

Életmódja, élőhelye

A homokos, iszapos és sziklás tengerfenéken él az apályvonal alatt. Több faj brakkvízben is jól érzi magát.

Szaporodása

Petéit sárgás tokokban rakja le; a tokok nagy fürtökbe tapadnak össze. Ezekben mintegy 1000 pete található, amelyek közül azonban csupán néhány fejlődik ki. A vízparton talált petetokok csaknem mindig üresek.

Felhasználása

Az összetapadt petetokokat a hullámok gyakran a partra sodorják; ezeket a halászok „tengeri szappan” néven szívesen használják kezük tisztítására. Szétmorzsolva hatékony viszketőpor lesz belőlük.

A csigákat a horgászok kiváló csalinak tartják. A partvidékeken az emberek is megeszik, tehát Európa nagy halpiacain is kaphatók. Megürült házaikban szívesen telepszenek meg a remeterákok.

Rendszerezésük

A nembe az alábbi fajok és alfajok tartoznak:^[2]

• Buccinum abyssorum A. E. Verrill, 1884
• Buccinum aleuticum Dall, 1895
• Buccinum amaliae Verkruzen, 1878
• Buccinum angulosum J. E. Gray, 1839
  • Buccinum angulosum angulosum J. E. Gray, 1838
• Buccinum aniwanum
• Buccinum baerii (Middendorff, 1848)
  • Buccinum baerii baerii (Middendorff, 1848)
  • Buccinum baerii polium Dall, 1907
• Buccinum belcheri Reeve, 1855
• Buccinum bulimuloideum Dall, 1907
• Buccinum chartium Dall, 1919
• Buccinum chishimananux
• Buccinum chishimanum Pilsbry, 1904
• Buccinum ciliatum Fabricius, 1780
  • Buccinum ciliatum sericatum - szinonimája: Buccinum sericatum Hancock, 1846
• Buccinum cnismatum Dall, 1907
• Buccinum cyaneum Bruguiere, 1792
  • Buccinum cyaneum cyaneum Bruguiere, 1792
  • Buccinum cyaneum patulum G. O. Sars, 1878
  • Buccinum cyaneum perdix Morch, 1868
• Buccinum diplodetum Dall, 1907
• Buccinum eugrammatum Dall, 1907
• Buccinum fringillum Dall, 1877
• Buccinum glaciale Linnaeus, 1761
• Buccinum gouldii A. E. Verrill, 1882
• Buccinum hertzensteini Verkruzen, 1882
• Buccinum humphreysiana Bennett, 1825
• Buccinum hydrophanum Hancock, 1846
• Buccinum inexhaustum Verkruzen, 1878
• Buccinum kadiakense Dall, 1907
• Buccinum micropoma Thorson, 1944
• Buccinum midori
• Buccinum moerchi Friele, 1877
• Buccinum nivale Friele, 1882
• Buccinum normale Dall, 1885
• Buccinum ochotense (Middendorff, 1848)
• Buccinum oedematum Dall, 1907
• Buccinum orotundum Dall, 1907
• Buccinum pemphigus Dall, 1907
  • Buccinum pemphigus major Dall, 1919
  • Buccinum pemphigus orotundum Dall, 1907
  • Buccinum pemphigus pemphigus Dall, 1907
• Buccinum percrassum Dall, 1883
• Buccinum physematum Dall, 1919
• Buccinum picturatum Dall, 1877
• Buccinum planeticum Dall, 1919
• Buccinum plectrum Stimpson, 1865
• Buccinum polaris J. E. Gray, 1839
• Buccinum rondinum Dall, 1919
• Buccinum rossellinum Dall, 1919
• Buccinum rossicum
• Buccinum sandersoni Verrill, 1882
• Buccinum scalariforme Moller, 1842
• Buccinum sigmatopleura Dall, 1907
• Buccinum simulatum Dall, 1907
• Buccinum solenum Dall, 1919
• Buccinum striatissimum G. B. Sowerby III, 1899
• Buccinum strigillatum Dall, 1891
  • Buccinum strigillatum fucanum Dall, 1907
  • Buccinum strigillatum strigillatum Dall, 1891
• Buccinum tanguaryi Baker, 1919
• Buccinum taphrium
• Buccinum tenebrosum Hancock, 1846
• Buccinum tenellum Dall, 1883
• Buccinum totteni Stimpson, 1865
• Buccinum tsubai
• Buccinum tumidulum G. O. Sars, 1878
• közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) típusfaj Linnaeus, 1758
• Buccinum viridum Dall, 1889

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  

Jegyzetek

1. Carl Linnaeus|Linnaeus (1758). Systema Naturae, ed. 10, 734; 1767, ed. 12, 1196.
2. Worldwide Malacological Catalog: Buccinidae^{[halott link]}

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap