Ládbesenyő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Győrfi Gábor (független)[1] | ||
Irányítószám | 3780 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 270 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 20′ 34″, k. h. 20° 47′ 11″48.342800°N 20.786361°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 34″, k. h. 20° 47′ 11″48.342800°N 20.786361°E | |||
Ládbesenyő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ládbesenyő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ládbesenyő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Edelénytől 5 kilométerre, a megyeszékhely Miskolctól közúton 26 kilométerre északra helyezkedik el. Különálló településrésze Andrástanya, mely az északi határszéle közelében található.
A közvetlenül határos települések: észak felől Abod (8 km), kelet felől Lak, dél felől Balajt (kb. 8 km), nyugat felől pedig Szendrőlád (kb. 3 km); a legközelebbi város Edelény.
Csak közúton közelíthető meg, Edelény vagy Abod érintésével, a 2615-ös úton, ugyanezen érhető el Andrástanya is. Szendrőláddal földutak kapcsolják össze.
Ládbesenyő nevét 1291-ben említette először oklevél Besenew, 1332-ben Bessemi, Beschenev néven, mikor Besenyei Sándor fiait mint a Miskolc nemzetség tagjait sorolták fel.
1293-ban Besenyei Dénes fiait említette egy oklevél, akik elfoglalták Császtát.
1332-ben Mindenszentekről elnevezett egyházát is említették. A pápai tizedjegyzék szerint papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 463 magyar lakosa volt. Ebből 173 római katolikus, 97 görögkatolikus, 178 református volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.
1969 és 1983 között Edelény társközsége volt, majd a következő tíz évben a városhoz volt csatolva, csak 1993 óta önálló ismét.
A településen 2012. május 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 291 | 292 | 285 | 285 | 275 | 265 | 270 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 12%-a lengyel, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 17,1% lengyelnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 33,6%, görögkatolikus 7,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,5% (11,1% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% cigánynak, 5,1% lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 30,2% református, 9,5% görög katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[14]
Ládbesenyő-Andrástanyán található a Derenk Emlékház, a magyarországi lengyelség fontos emlékhelye, amelyet a Lengyel Múzeum 2003. október 12-én nyitott meg.[15]