L-betűs rókalepke | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||
Nymphalis vaualbum (Denis & Schiffermüller, 1775) | ||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||
Nymphalis vau-album | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz L-betűs rókalepke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz L-betűs rókalepke témájú médiaállományokat és L-betűs rókalepke témájú kategóriát. |
Az l-betűs rókalepke (Nymphalis vaualbum) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos lepkefaj.
Az l-betűs rókalepke szárnyfesztávolsága 6,4-7,8 cm. Szárnyainak felső oldala narancssárga vagy rókavörös alapszínű, nagy fekete foltokkal (ezek összterülete nagyjából megegyezik a vöröses alapszínnel). A hátulsó szárny sötétebb vörhenyes barna, belső felének dús szőrzete rezesen csillogó. Az elülső szárny fekete csúcsán és a hátulsó szárny felső szegélye alatt egy-egy nagy, kissé megnyúlt, fehér folt látható. A csipkézett szárnyszélek sárgák-halvány narancsszínűek, amit egy vékony fekete sáv, majd halványabb narancssárga foltok sora követ. A szárnyak fonákja rejtőszínű, szürkésbarnán márványozott, mintázata elszáradt levélre hasonlít. A hátsó szárnyak fonákjának közepén apró, nagy L betűre emlékeztető, fehér folt található. Változékonysága nem számottevő.
Petéje ovális, barnásszürke színű, erős hosszanti bordákkal.
Hernyója feketés- vagy barnásszürke, széles, sárgásfehér, kettős hátcsíkkal és vékony, sokágú, fekete áltüskékkel. Feje sötétbarna vagy fekete.
A c-betűs lepke, a kis rókalepke, a nagy rókalepke, a vörös rókalepke hasonlít rá.
Eurázsiában fordul elő Közép- és Kelet-Európától egészen a Távol-Keletig, valamint Észak-Amerikában az USA északi és Kanada déli részein. Magyarországra inkább csak kóbor példányok jutnak el Szerbiából, esetenként néhány évre kis populációi is kialakulhatnak, de jelentős és kiterjedt állománya nem ismert.
Sík- és dombvidékek erdeiben él.
Az imágók június-júliusban kelnek ki, majd áttelelnek és a következő év tavaszán párosodnak (március-májusban figyelhetők meg). A nőstény nagy csomókban rakja le petéit a tápnövény levelére. A kikelt hernyók együtt maradnak, csapatosan táplálkoznak, elsősorban különféle fűz- (Salix spp.), szil- (Ulmus spp.), nyír- (Betula spp.), nyárfajok (Populus spp.) levelein.
Magyarországon 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.