La Adelita (dal)

Két soldadera a mexikói forradalom idején

A La Adelita egy mexikói dal (corrido), ami a mexikói forradalom idején keletkezett, és nagy népszerűségre tett szert.

Története

[szerkesztés]

Az Adelita szó az Adela (Adél) név becézése. A dal eredete vitatott, de címe valószínűleg egy Adela Velarde Pérez de Villegas nevű nő nevéből ered, akiről többféle állítás is elterjedt. Vannak, akik szerint örömlány volt, aki a katonákkal élt, mások szerint szakácsnő[1] vagy ápolónő.[2] Állítólag a nő és egy Alfredo Villegas nevű ezredes szerelme 1913-ban kezdődött, ám a La Adelita nem ezért keletkezett,[1] hanem (talán 1914-ben) írta Antonio del Río Armenta, egy sebesült katona, akit Adela ápolt.[3] Olyan elmélet is létezik, miszerint nem Adela Velardéről, hanem egy durangói nőről szól, akibe Francisco Ignacio Madero, a forradalom kirobbantója beleszeretett,[4] és olyan is, hogy Altagracia Martínez volt az ihletője, aki Mexikóvárosból származott, csatlakozott a forradalmárokhoz, és ők keresztelték el Adelitának.[5] Ana María Fernández Segovia San Luis Potosí-i énekesnő viszont azt állítja, az ő nagybátyja, Antonio Segovia írta a corridót, miután 1913-ban a carranzisták arra kényszerítették, csatlakozzon a forradalomhoz.[5]

A dal gyorsan elterjedt a forradalmárok (főként az ország északi részén harcoló villisták) táborában, gyakran énekelték csaták előtt, hogy egymást lelkesítsék.[1] Mivel Adela Velarde chihuahuai származású volt, a dal feltehetően innen származik, bár ezt sokan kétségbe vonják, mivel szövegében megemlítik a tengert is, és Chihuahua államnak nincs tengerpartja. Arturo Medrano chihuahua zenetörténetének kutatója azonban felhívta a figyelmet, hogy a tengerpart hiányának ellenére mégis építettek hajót az államban, és több másik gyártására pedig pénzt is adtak az itteniek.[3]

1916-ban New Yorkban már kottát is nyomtattak a dalhoz, amelyet José de Jesús Martínez készített, aki Pancho Villa testőrségének, a Doradosnak a soraiban hallotta a La Adelitát.[3]

Szövege

[szerkesztés]

A dalnak többféle változata terjedt el.[6][7] A legismertebb versszakok:

Si Adelita quisiera ser mi esposa Ha Adelita a feleségem szeretne lenni
Si Adelita fuera mi mujer Ha Adelita a feleségem lenne
Le compraría un vestido de seda Vennék neki egy selyemruhát
Para llevarla a bailar al cuartel Hogy elvigyem táncolni a kaszárnyába
Si Adelita se fuera con otro Ha Adelita elmenne valaki mással
La seguiría la huella sin cesar Követném a nyomát megállás nélkül
Si por mar, en un buque de guerra Ha tengeren, akkor hadihajón
Si por tierra, en un tren militar Ha szárazföldön, akkor egy katonai vonaton
Soy soldado y mi patria me llama Katona vagyok, és a hazám hív
A los campos que vaya a pelear A harcmezőkre, ahol csatázni fogok
Adelita, Adelita de mi alma Adelita, lelkem Adelitája
No me vayas por Dios a olvidar Az istenért, ne feljts el
Por la noche andando en el campo Éjjel, a mezőn járva
Oigo el clarín que toca a reunión Hallom a harsonát, amint gyülekezőt fúj
Y repito en el fondo de mi alma És ismétlem a lelkem mélyén
Adelita es mi único amor Adelita az egyetlen szerelmem

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c La 'Adelita', una mujer inspiradora y revolucionaria (spanyol nyelven). Expreso. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  2. ↑ “Las soldaderas no tienen nada que ver con la 'Adelita'” (spanyol nyelven). Milenio. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  3. ↑ a b c ‘La Adelita’ corrido popular de la Revolución Mexicana (spanyol nyelven). El Diario de Chihuahua. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  4. ↑ «Adelitas» de la Revolución mexicana (spanyol nyelven). ABC. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  5. ↑ a b Mujeres que dejan huella (spanyol nyelven). Informador. [2015. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  6. ↑ Egy változat az fu-berlin.de oldalon (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2015. február 3.)
  7. ↑ Las mujeres en la Revolución Mexicana, 1884-1920 (spanyol nyelven) (PDF). diputados.gob.mx. (Hozzáférés: 2015. február 3.)