Labinot-Fusha alközség

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Labinot-Fushë, illetve Labinot-Fusha.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Labinot-Fusha alközség
Labinot-Fusha látképe északnyugati irányból
Labinot-Fusha látképe északnyugati irányból
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeElbasan
KözségElbasan
AlközségLabinot-Fusha
Irányítószám3010
Népesség
Teljes népesség7058 fő (2011)[1]
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,0[2] km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 08′, k. h. 20° 08′41.133333°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 41° 08′, k. h. 20° 08′41.133333°N 20.133333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Labinot-Fusha alközség témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Labinot-Fusha alközség Albánia középső részén, a Shkumbin folyó jobb partján, Elbasantól légvonalban és közúton egyaránt 8 kilométerre északkeleti irányban. Elbasan megyén(wd) belül Elbasan község része, központja Labinot-Fusha. További települései Godolesh, Griqan i Poshtëm, Griqan i Sipërm, Mengël és Xibraka.[3] A 2011-es népszámlálás alapján Labinot-Fusha alközség népessége 7058 fő.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

A Shkumbin jobb (északi) partján fekvő alközség földrajzi környezetét az Elbasan keleti határában, az 582 méteres Vasha-hegy (Mal i Vashës) és a 809 méteres Sinan-hegy (Mal i Sinanit) között összeszűkülő, Xibrakáig húzódó Shkumbin-völgyszoros, illetve a Krrabai-hegység délkeleti peremét alkotó Godoleshi-dombvidék határozza meg. A szűk völgytalp síksági részén, az SH3-as tirana–elbasan–pogradec–korçai főútra fűződnek fel – nyugat–keleti irányban – Mengël, Labinot-Fusha és Xibraka települései, míg a másodrendű utakon megközelíthető Godolesh, Griqan i Poshtëm és Griqan i Sipërm 400-600 méteres tengerszint feletti magasságban fekszenek. A terület legmagasabb pontjai az alközség északi peremén elérik a 750-800 métert. A Shkumbin mellett jelentős vízfolyások nyugaton a Zaranika-, keleten pedig a Xibraka-patak, mindkettő a Shkumbin mellékvize.[5]

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

A harmadik római–illír háborút, Illíria i. e. 168. évi római meghódítását követően itt húzódott a Genusus (Shkumbin) völgyében felépült Via Egnatia. Az út védelmét biztosítandó, a 4. században a rómaiak több castrumot is építettek a területen, a mai Mengël, illetve a Xibraka melletti Shkëmbi Mbreti (’Király-szikla’) várromjai ezek maradványai. Ugyancsak Xibraka mellett még láthatóak az egykor a Via Egnatiához tartozó kőhíd maradványai.[6]

Labinot vidéke a 20. században nyert ismét történelmi jelentőséget, először amikor a saját Közép-albániai Köztársaságát kikiáltó Esat Toptani által felfegyverzett, 300 fős banda 1913 decemberében Godoleshba vetette be magát, és innen fenyegette támadásaival a környéket és a közeli Elbasan városát. 1914 januárjában végül a Qemali-kormány csendőrsége felszámolta a szabadcsapat nagy részét.[7] Ennél jelentősebb szerep jutott Labinot vidékének a második világháborúban: 1942-től 1943 decemberéig az északabbra fekvő Labinot-Mal a Nemzeti Felszabadítási Mozgalom(wd) és az Albán Kommunista Párt vezetőségének főhadiszállása volt.[8] Az 1943 márciusában itt sorra került, az ország jövőjét meghatározó első labinoti konferencián választották meg a párt főtitkári tisztébe Enver Hoxhát, aki 1985-ben bekövetkezett haláláig a párt és a kommunista Albánia megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezetője volt.[9] Labinot-Fushában emlékmű hirdeti az 1943. márciusi labinot-mali pártkonferencia történelmi jelentőségét.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.instat.gov.al/media/195817/4__elbasan.pdf
  2. ↑ Strategjia e zhvillimit për territorin e Bashkisë Elbasan (‘Elbasan község területi fejlesztési terve’). Elbasan: Pegi. 2016. 16. o. ISBN 9789928200549 Hozzáférés: 2018. szeptember 3.  
  3. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  4. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  5. ↑ Pasha 2006 :76.; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. ↑ Nagel 1989 :70.; Wilkes 2006 :174.; Ceka 2013 :445.; Gilkes 2013 :175.;  Lista e monumenteve – Rrethi i Elbasanit (’Műemlékek jegyzéke – Elbasan kerület’). imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.) arch
  7. ↑ Durham 2001 :48., 53.
  8. ↑ Réti 2000 :73.; Pearson 2005 :221., 314.; Fevziu 2016 :50.
  9. ↑ Réti 2000 :77.; Pearson 2005 :240.; Fevziu 2016 :50.
  10. ↑ Réti 1991 :158.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Durham 2001: M. Edith Durham: Albania and the Albanians: Selected articles and letters 1903–1944. Ed. by Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2001. ISBN 1903616093  
  • ↑ Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. szeptember 14.  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740  
  • ↑ Wilkes 2006: John J. Wilkes: The significance of road-stations for the archaeology of Albania in the Roman era. In New directions in Albanian archaeology: Studies presented to Muzafer Korkuti. Ed. by Lorenc Bejko and Richard Hodges. Tirana: International Centre for Albanian Archaeology. 2006. 169–176. o. = International Centre for Albanian Archaeology Monograph Series, 1. ISBN 9994392301