Ladánybene

Ladánybene
Ladánybene címere Ladánybene zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kecskeméti
Jogállás	község
Polgármester	Kardos Attila (független)[1]
Irányítószám	6045
Körzethívószám	76
Testvértelepülései	Lista Nebelschütz
Népesség
Teljes népesség	1698 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	38,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	40,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′, k. h. 19° 27′47.033333333333, 19.4547.033333°N 19.450000°EKoordináták: é. sz. 47° 02′, k. h. 19° 27′47.033333333333, 19.4547.033333°N 19.450000°E
Ladánybene Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Ladánybene weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladánybene témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ladánybene község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.

Fekvése

Ladánybene Bács-Kiskun vármegye északi határán, a Duna-Tisza köze és a kiskunsági homokhátság térségében található, Kecskeméttől 24 kilométerre északnyugatra.

Megközelítése

A község megközelíthetősége jó, akár a fővárosból, akár a vármegye székhelye, Kecskemét irányából érkeznek ide a látogatók. Főutcája a Taksonytól Dabas központján át egészen Kecskemét északi határáig húzódó 5202-es út, közúton csak ezen érhető el északnyugati vagy délkeleti irányból, illetve az 5212-es úton, Kunbaracs érintésével, délnyugat felől. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, örkényi vagy lajosmizsei letéréssel.

Vasúti összeköttetése nincs, de a falu több távolságiautóbusz-megállóval rendelkezik, így autóbusszal a környék szinte összes települése megközelíthető. Az utazási idő a megyeszékhelyről autóbusszal kb. 35 perc, személyautóval 25 perc, a fővárosból 1 óra 45 perc autóbusszal, személyautóval kb. 1 óra 15 perc. A község elérését nagyban segíti az M5-ös autópálya közelsége is (amelynek legközelebbi csomópontja Lajosmizse északi határában található, közúton mintegy 11,5 kilométerre).

Története

Itt találták meg a Bene vitézként híressé vált honfoglalás kori harcos leleteit.^[3] A 14. században lakott volt, 1385-ben ville Benne már írásban is említették.^[4] A török korban kevés lakossal, magyar és török rendre adózott. 1593 után puszta volt, 1745-től fele részben jászladányi, fele részben jászberényi tulajdonban állt. 1877-ig Jászladány pusztája volt, ekkor lett az újonnan önálló községgé alakult Lajosmizse része, ahol főleg jászladányi családok telepedtek meg. 1907-ben levált Lajosmizséről, önálló községgé alakult.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Visontay István (független)^[6]
• 1994–1998: Visontay István (MSZP)^[7]
• 1998–2002: Rácz Sándor (független)^[8]
• 2002–2006: Rácz Sándor (független)^[9]
• 2006–2010: Kardos Attila (független)^[10]
• 2010–2014: Kardos Attila (független)^[11]
• 2014–2019: Kardos Attila (független)^[12]
• 2019–2024: Kardos Attila (független)^[13]
• 2024– : Kardos Attila (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1597	1574	1602	1609	1697	1687	1698
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, református 7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (20,9% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek és bolgárnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 6,1% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

• A Madarasi-tó kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, védett terület volt (az 1990-es évek végére teljesen kiszáradt).
• A római katolikus templom 1948-ban épült.
• A Jajgató-dűlőben a volt Széktói iskola épülete (benne volt egy ideig egy magán helytörténeti gyűjtemény).

Jegyzetek

1. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Kürti László: Ladánybenei évszázadok, Ladánybene: Önkormányzat, 2018. 2. bővített kiadás. 
4. Benedek Gyula - Kürti László: Bene, Lajos és Mizse oklevelei, történeti dokumentumai (1385-1877). Kecskemét, 12.
5. Ladánybene története a KSH online helységnévtárában^{[halott link]}
6. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
7. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
8. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
9. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
10. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
11. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
12. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
13. Ladánybene települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
14. Ladánybene Helységnévtár
15. Ladánybene Helységnévtár

További információk