Lana Bastašić | |
Született | Лана Басташић 1986. augusztus 27. (38 éves) Zágráb, Horvát Szocialista Köztársaság , Jugoszlávia |
Nemzetisége | szerb |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Banja Luka-i Egyetem |
Kitüntetései | Európai Unió Irodalmi Díja (2020) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lana Bastašić témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lana Bastašić (Zágráb, 1986. augusztus 27. –) szerb író és műfordító. Zágrábban, Jugoszláviában született (ma Horvátország).
1986-ban született Zágrábban, szerb családban, majd kisgyermekként a bosznia-hercegovinai Banja Lukába költözött.[1][2] Angolul tanult a Banja Luka-i Egyetemen, majd a Belgrádi Egyetemen szerzett mesterdiplomát kulturális tanulmányokból.[3]
Debütáló regénye, a Kapd el a nyulat (szerbül: Uhvati zeca) 2018-ban jelent meg Belgrádban, majd Szarajevóban újra kiadták.[4] A könyv felépítése az Alice Csodaországban című könyvből merít ihletet a száműzetés, az identitás témáival, és tizenkét fejezetre tagolódik, akárcsak az Alice csodaországban. A könyv elnyerte a 2020-as EU Irodalmi Díjat, és a NIN-díj jelöltjei között szerepelt.[5] Ezt maga Bastašić fordította le angolra, és az Egyesült Királyságban a Picador, az Egyesült Államokban pedig a Restless Books kiadónál jelent meg.[6] 2017-ben Bastašić aláírta a horvátok, szerbek, bosnyákok és montenegróiak közös nyelvéről szóló nyilatkozatot .[7]
Bastašić a regényeken kívül számos műfajban írt: novellákat, gyermekmeséket, verseket és színdarabokat.
A The Guardian 2023 októberében megjelent cikkében Bastašić a közel-keleti konfliktus németországi értékelését kommentálta: „ Németországban már a „Palesztina” szó említése is azzal a kockázattal jár, hogy antiszemitizmussal vádolnak. A konfliktus történelmi hátterének kontextusba helyezésére és a tények megosztására tett minden kísérletet a Hamász terrorjának durva igazolásának tekintenek. [...] A gázai civilek meggyilkolásával szembeni ellenállás elfojtása még a zsidó emberekre is kiterjed. [...] Németország megingathatatlan hivatalos támogatása az izraeli kormány intézkedéseihez alig hagy teret az emberségnek. [...] A fehér megmentő képmutatás, amelynek ma Németországban tanúi vagyunk, hosszú távon csak a fehér németek javát fogja szolgálni.”[8]
2024 januárjában Bastašić felbontotta szerződését a német S Fischer kiadóval , azzal vádolva azt, hogy hallgat a gázai válságról és cenzúrázza a palesztinbarát hangokat Németországban.[9] Még abban a hónapban az Instagramon elárulta, hogy visszautasították az osztrák Salzburgi Irodalmi Fesztiválról. A fesztivál szervezői a kiadója távozása körül zajló vitára hivatkoztak, mondván, hogy részvétele olyan álláspontot sugallna, amelyet el akartak kerülni.[10]