Lanzendorf | |||
A községháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2326 | ||
Körzethívószám | 02235 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1886 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 170 m | ||
Terület | 4,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 06′, k. h. 16° 26′48.100000°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 16° 26′48.100000°N 16.433333°E | |||
Lanzendorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lanzendorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lanzendorf osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 1901 lakosa volt.
Lanzendorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Schwechat folyó mentén, Bécstől közvetlenül délre. Területének 0,5%-a erdő, 73,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz két katasztrális község tartozik: Oberlanzendorf és Unterlanzendorf.
A környező önkormányzatok: északra Bécs Favoriten kerülete, északkeletre Schwechat, keletre Zwölfaxing, délre Himberg, délnyugatra Maria-Lanzendorf, nyugatra Leopoldsdorf.
A Bécs melletti település számos alkalommal került a vonuló hadseregek útjába. 1291-ben III. András magyar király hadai fosztották ki a falut, míg a várát hiába ostromolták. 1485-ben Mátyás magyar király katonái pusztították el részlegesen, majd Bécs 1529-es ostromakor a törökök teljesen. 1532-ben a von Eiseler család újjáépítette a falut és a várat is. 1606-ban Bocskai István hajdúi elfoglalták az erődöt; 1683-ban pedig a főváros második török ostromakor Ober- és Unterlanzendorf teljesen elpusztult. 1805-ben és 1809-ben Napóleon katonái fosztogattak.
Az 1848-as forradalom idején Oberlanzendorfban nemzeti gárdát szerveztek. A lakosság elmenekült, amikor a bécsi forradalom megsegítésére érkező magyarok megközelítették a falut, de a schwechati csata után visszatértek. 1871-ben az addig Oberlanzendorfhoz tartozó Maria-Lanzendorf elszakadt a községtől. 1900-ban a kastélyban rokkant gyerekek otthonát rendezték be. Az első világháborúban mintegy 20 lanzendorfi vesztette életét; a második világháború kb. 50 lakos életét követelte.
Az 1938-as Anschlusst követően kialakították Nagy-Bécset és Oberlanzendorfot, valamint Unterlanzendorfot is a főváros 23. kerületéhez csatolták. 1941-ben a nemzetiszocialista hatóságok munkatábort nyitottak Oberlanzendorf területén, amelyben a háború végéig mintegy 400-an haltak meg az éhezés, betegségek, kivégzések következtében.
A két település önállóságát 1954-ben nyerte vissza egy községbe egyesítve, amelyet az akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, a község pedig a lakosság tiltakozása miatt nem a Mödlingi, hanem a Bruck an der Leitha-i járáshoz került.
A lanzendorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 1901 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 86,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,7%-a római katolikusnak, 3,4% evangélikusnak, 2,6% ortodoxnak, 2,2% mohamedánnak, 18,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90,1%) mellett a szerbek (2,9%), a törökök (1,6%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 711
|
2018 | 1 886
|