Lasztonya | |||
Harangtorony Lasztonya központjában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Andrasekné Cser Mária Márta (független)[1] | ||
Irányítószám | 8887 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 49 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 8,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 34″, k. h. 16° 43′ 06″46.559481°N 16.718261°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 34″, k. h. 16° 43′ 06″46.559481°N 16.718261°E | |||
Lasztonya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lasztonya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lasztonya község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Bázakerettye északi szomszédjában fekvő település. Közigazgatási területén egy rövid szakaszon áthalad a 7537-es út is, belterülete vonatkozásában azonban zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból Bázakerettye Kerettye településrészén észak felé kiágazó 75 157-es úton érhető el.
Lasztonya nevét 1381-ben említették először az írásos forrásokban Lazthonya néven, mint a Bánffyak birtokát. 1416-ban Lasztonyai Pál is birtokos volt itt. 1644-ben a Nádasdy családé lett, majd Nádasdy Ferencet, mivel részt vett a Wesselényi-összeesküvésben lefejezésre ítélték, ezután Lasztonya is a kincstárra szállt, ahonnan az Esterházyak váltották meg, és övék maradt egészen 1848-ig.
Az 1970-es évekig a lakosság lélekszáma 300 fő fölött volt (1910-ben 361 fő, 1949-ben 305 fő, 1970-ben 312 fő), azt követően drasztikus csökkenés állt be. Az elöregedés, elköltözés miatt ez a tendencia napjainkban is fennáll.
A településen 2005. október 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 86 | 79 | 76 | 41 | 50 | 53 | 49 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 67,4%, cigány 32,5%. A lakosok 83,5%-a római katolikusnak, 11% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 80%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 2% cigánynak, 8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 2% evangélikus, 6% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (56% nem válaszolt).[14]