Laussa | |||
A Kogl-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Steyr-Land járás | ||
Irányítószám | 4461 | ||
Körzethívószám | 07255 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1227 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 431 m | ||
Terület | 34,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′ 01″, k. h. 14° 27′ 02″47.950278°N 14.450556°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 01″, k. h. 14° 27′ 02″47.950278°N 14.450556°E | |||
Laussa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Laussa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Laussa osztrák község Felső-Ausztria Steyrvidéki járásában. 2019 januárjában 1251 lakosa volt.
Laussa a tartomány Traunviertel régiójában fekszik az Ennstali Elő-Alpok északi peremén, a Laussabach folyó mentén. Területének 36,4%-a erdő, 58% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legmagasabb pontja az 1206 méteres Schieferstein. Az önkormányzathoz egy település (Laussa) tartozik egyetlen katasztrális községben.
A környező önkormányzatok: északra Garsten, északkeletre Sankt Ulrich bei Steyr, délkeletre Großraming, délre Reichraming, délnyugatra Losenstein, nyugatra Ternberg.
Laussa területén újkőkori és bronzkori leleteket is találtak a régészek. Különösen érdekes az egyik, szarvasfejjel díszített csiszolt kőbalta. A község neve a középfelnémet LÛZ, LÛZE (menedék, búvóhely) szóból származik. Első említése az 1260-as steyri hercegi urbáriumban történik. II. József 1788-as felmérése alapján akkor 142 házból állt a falu és Losenstein egyházközségéhez tartozott.
Az 1848-as polgári forradalom után megszűntek a feudális földbirtokok és közigazgatási reformot hajtottak végre. Laussa községi önkormányzata 1850-ben alakult. Az 1843-ban épült templomot 1869-ben kibővítették, 1896-ban pedig elkészült a nagyobb tornya is. 1872-ben létrejött az önkéntes tűzoltóegylet, 1890-ben pedig már elemi iskola is működött a községben.
A laussai önkormányzat területén 2019 januárjában 1251 fő élt. A lakosságszám 2001-óta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 98,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti) EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,8%-a római katolikusnak, 1,3% mohamedánnak, 2,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
A népesség változása:
2016 | 1 250
|
2018 | 1 227
|