Lendorf | |||
A holzi Szt. Péter-templom és a római múzeum | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Spittal an der Drau-i járás | ||
Irányítószám | 9811 | ||
Körzethívószám | 0 47 62 | ||
Forgalmi rendszám | SP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1712 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 584 m | ||
Terület | 34,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′, k. h. 13° 25′46.833333°N 13.416667°EKoordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 13° 25′46.833333°N 13.416667°E | |||
Lendorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lendorf osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1732 lakosa volt.
Lendorf Karintia északnyugati részén fekszik a Lurnfeld medencéjében; északon a Magas-Tauern hegység, délen a Dráva völgye határolja. Az önkormányzat 9 falut és településrészt fog össze: Feicht (101 lakos), Feichtendorf (53), Freßnitz (23), Hühnersberg (425), Lendorf (915), Litzlhof (0), Rojach (102), Sankt Peter in Holz (102), Windschnurn (26).
A környező települések: északkeletre Trebesing, keletre Seeboden am Millstätter See, délkeletre Spittal an der Drau, délre Baldramsdorf, nyugatra Lurnfeld.
Sankt Peter in Holz területe már a bronzkorban is lakott volt. I.e. 50 körül itt létesült Teurnia városa, amely az 5. századtól kezdve püspöki székhely és Noricum provincia központja volt, egészen 600 körüli pusztulásáig, amikor a provinciát elözönlötték a szlávok. A régészeti ásatások számos római kori leletre és házra bukkantak, a jelentősebbeket az 1913-ban megnyílt múzeumban lehet megtekinteni. Holz temploma a középkorban épült és sokáig a Karintiában és Bajorországban népszerű Szt. Nonosius volt a védőszentje.
A lendorfi önkormányzat 1850-ben jött létre, de 1864-ben Spittalhoz csatolták. 1887-ben ismét önállóvá vált.
A lendorfi önkormányzat területén 2016 januárjában 1732 fő élt, ami nem jelent változást a 2001-es 1776 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,1%-a volt osztrák, 1,5% pedig török állampolgár. 88%-uk katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 1,9% muszlimnak, 4,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.