Lengyel | |||
Apponyi-kastély (Déli ASzC Apponyi Sándor Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium[1]) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Braun János László (független)[2] | ||
Irányítószám | 7184 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 472 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 26,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 18° 22′ 01″46.370000°N 18.367000°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 18° 22′ 01″46.370000°N 18.367000°E | |||
Lengyel weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lengyel (németül: Lendl) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Lengyel község Tolna vármegye legmagasabban fekvő lakott települése, Bonyhád és Dombóvár között. Közigazgatási területén áthalad a Bonyhád-Majos és Kurd között húzódó, a 6529-es és 6532-es utakat összekötő 6538-as út, de a központjába csak az arról nyugat felé kiágazó 65 163-as számú mellékút vezet be.
A településről nevezték el a késő neolitikus - korai rézkori lengyeli kultúrát, amely majdnem az egész i. e. 5. évezred folyamán kultúraformáló szerepet vitt Közép-Európa nagy részén.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 539 | 556 | 545 | 480 | 492 | 486 | 472 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 14,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 1,9%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 1% (34,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% németnek, 4,7% cigánynak, 0,2% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 1,4% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 11% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[13]
(Kik kisebb-nagyobb ideig a faluban éltek, dolgoztak)