Les Trois Frères-barlang
| Les Trois Frères-barlang | |
 | |
| Breuil apát rajza a barlang „sámán” ábrázolásáról | |
| Ország |  Franciaország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Elhelyezkedése | |
 Les Trois Frères-barlang
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 43° 01′ 28″, k. h. 1° 11′ 51″43.024444°N 1.197500°EKoordináták: é. sz. 43° 01′ 28″, k. h. 1° 11′ 51″43.024444°N 1.197500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Les Trois Frères-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Les Trois Frères-barlang (magyarul Három fivér-barlang) az őskori festményeiről híressé vált egyik legnevezetesebb dél-franciaországi barlang. Montesquieu-Avantès-ben, Ariège megyében található. A barlang összefüggő komplexumot alkot a Tuc d'Audoubert-barlanggal, valamint az Enlène-barlanggal; a barlangrendszer mindhárom galériáját a Volp folyó alakította ki. A barlangrendszerhez tartozó Les Trois Frères-barlang Bégouen gróf három fiáról kapta a nevét, akik ezt a barlangszakaszt 1914. július 20-án vagy 21-én fedezték fel. A túlnyomórészt állatábrázolásból és néhány félig ember félig állat figurából álló barlangrajzok Henri Breuil apát írásai nyomán váltak híressé, és kb. i. e. 13-15 000-ből,[1] a magdaléni kultúrából származnak.
A barlang egyik legbelső, a "Szentély" nevű kamrája falán 280 egymást részben átfedő vésett állatrajzot találtak.[1] A barlangrajzon számtalan állat képe látható, köztük bölények, lovak, rénszarvasok, kőszáli kecskék és mamutok. Mindezek felett a 4 méter magasan levő „Varázsló”, vagy "Sámán" néven ismert részben karcolt részben festett figura éppen olyan közismert, mint a híres Lascaux-i barlang festményei. A sziklarajz másik érdekessége a kép közepén egy félig állat, félig emberalak (vagy állatnak beöltözött ember), amelyik zenei íjat használva muzsikál és táncol.[2] A zenei íj a húros hangszerek, a hárfa, a hegedű, a gitár stb. őse, így ma ezt a képet tartják a húros hangszerek első ismert ábrázolásának.
A barlang másik, kisebb kamrájában, az "Oroszlán-kápolnában" egy nagyméretű oroszlánrajzra leltek, körülvéve különböző tárgyakkal, köztük állatfogak, kagylók és kovakőből készített eszközök.[3]
A Trois-Frères-barlang és az Enlène-barlang kapcsolódásánál bölénycsont maradványon madarak rajza mellett annyira pontos rovarábrázolást is találtak, mely lehetővé tette az állat, azaz a barlangi szöcske pontos meghatározását.[4] Ezt tekintik a legrégebbi ismert rovarábrázolásnak.[2]
A festmények valószínűleg vallási, rituális célokat szolgáltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Trois Freres. Encyclopedia britannica. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
- ↑ a b Bégouën H., 1929: À propos de l'idée de fécondité dans l'iconographie préhistorique, Bulletin de la Société préhistorique française, 26, 3, pp 197–199.
- ↑ Trois Freres. Encyclopedia britannica. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
- ↑ Connell, Evan. Olduval & All That, The Aztec Treasure House. Washington, D.C.: Counterpoint, 37. o. (2001). ISBN 1-58243-162-0
