Lev Zaharovics Mehlisz | |
Született | 1889. január 13.[1][2] Odessza[3] |
Elhunyt | 1953. február 13. (64 évesen)[4][1][5][2] Moszkva[3] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja |
Iskolái | Vörös Professzorok Intézete |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívelégtelenség |
Sírhelye | Temető a Kreml falánál |
Lev Zaharovics Mehlisz aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lev Zaharovics Mehlisz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lev Zaharovics Mehlisz (Лев Заха́рович Ме́хлис; Odessza, 1889. január 13. – 1953. február 13.) zsidó származású szovjet tábornok, vezérezredes, a 4. Ukrán Front parancsnokának politikai helyettese. Sztálin bizalmasa, „kicsinyített tükörképe”[6] a Vörös Hadsereg tiszti karában végzett tisztogatások egyik fő felelőse.[7]
Főképpen katonapolitikai téren tevékenykedett. Sztálin támogatásával gyakran vezényelt politikai színezetű tisztogatásokat. 1937–1940 között politikai főcsoportfőnök, 1941-től a honvédelmi népbiztos helyettese. A Barbarossa hadművelet kezdeti német sikerei miatt Ukrajnába ment, kivizsgálni a kudarc okait és mások mellett kivégeztette Dmitrij Pavlov tábornokot is. Ezután különböző frontokra küldték, de 1942-ben a Krímben totális csődöt mondott. Ott például megtiltotta a lövészárkok ásását, „hogy ne törjön le a katonák támadókedve”.[8] Emiatt lefokozták, politikai megbízatásait azonban továbbra is sorra megkapta.
A realitások ellenére meggyőzte Sztálint, hogy Budapest bevétele könnyű lesz.[9] A valóságban Budapest ostroma 108 napig húzódott, 4 szovjet támadási kísérlettel. Emiatt Malinovszkij marsall a valóságosnál jóval nagyobb ellenséges német-magyar erőkről számolt be. Az adatok közötti eltérést a polgári lakosságból elfogott személyekkel pótolta.[10]
A második világháború után állami ellenőrzési népbiztos volt.
1950-ben egészségügyi okokból leváltották. Hamvait a Kreml falában helyezték el.