Litvánia | |
Két LG ER20 dízelmozdony egy tehervonattal | |
Működtetés | |
Nemzeti vasúttársaság | Lietuvos geležinkeliai |
Fő üzemeltetők | Lietuvos Geležinkeliai |
Statisztika | |
Utasok száma | 5 millió fő[1] évente |
Utaskilométer | 409 millió km[1] évente |
Felmérés éve | [[2006, 2008]] |
Teherszállítás | 54 millió tonna[1] évente |
A hálózat hossza | |
Teljes hossz | 1765[2] km |
Kétvágányú vonalak | 383 km |
Villamosított vonalak | 122[2] km |
Nagysebességű vonalak | 0 km |
Nyomtávok | |
Fő nyomtáv | 1520 mm |
1520 mm | 1743 [2] km |
1435 mm | 22[2] km |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Litvánia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Litvánia nemzeti vasúttársasága a Lietuvos geležinkeliai, vagy ahogy még nevezik: Litván Államvasutak. A vasúthálózat hossza 2008-ban 1765 km volt, melyből a kétvágányú vonalak hossza 383 km. A villamosított vonalak hossza 122 km.[2] A Litván Vasutak 2007-ben 5 millió utast szállítottak, 409 millió km-en, továbbá 54 millió tonna árut.[1] Az első normál nyomtávolságúú vonal 1861-ben nyílt meg Szentpétervár és Varsó között.
1851-ben az orosz kormány döntést hozott a Varsó-Szentpétervár vasútvonal megépítéséről. A vonal magában foglalta a Daugavpils-Vilnius-Kaunas-Virbalis közötti szakaszt, amelyet 1858-ban kezdtek el építeni és 1860-ban fejeztek be. Amikor a német hadsereg 1915-ben megszállta Litvániát, a vasút lett a német hadsereg fő élelmiszer- és lőszerellátója. 1918-ban Litvánia függetlensége helyreállt, és 1919-ben a litván kormány megállapodást kötött Németországgal a vasúti vagyon átadásáról a Közlekedési Minisztériumnak.
Az első világháborút követő években a litván vasút újjáépítette a pályákat, és teljes hálózattá kapcsolta össze őket. 1923-ban Klaipėda régiót újraegyesítették Litvániával, és Klaipėda kikötője a litván vasúthálózat részévé vált. 1940-ben a Szovjetunió megszállta Litvániát, a vasúti tevékenységet átszervezték, és Litvánia minden, a szomszédos országokkal kötött megállapodását felmondták. 1941-ben a náci megszálló hatalom a hálózat nagy részét széles nyomtávról normál nyomtávra változtatta. Ezt a szovjetek 1944-ben változtatták vissza. A szovjet időkben az összes balti állam vasútját Rigából irányították. 1991-ben a balti régió vasútjait ismét különálló vasúttársaságokra osztották fel.