Lomna (Sztropkói járás)

Lomna (Lomné)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1369
PolgármesterĽudmila Hospodárová
Irányítószám090 33
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség236 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület7,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°E
Lomna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lomna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lomna (szlovákul: Lomné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Sztropkótól 11 km-re délre, az Ondava jobb oldalán, közvetlenül a Nagydomásai-víztározó felett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az észak-zempléni térség egyik legrégibb települése, melyet a német jog alapján telepítettek. Első soltésza Péter volt. A szorocsányi uradalomhoz tartozott. 1347-ben említik először, amikor Mikcs fia Roland, a szomszédos sztropkói uradalom birtokosa a csicsvai uradalom birtokosainak, a Rozgonyiaknak adja. 1369-ben Csicsva várának tartozéka. 1382-ben „Lumpna” néven említik, 1410-ben „Lomna” néven szerepel. A Rozgonyiak után a Czudar család volt a birtokosa. A 16. században ruszinokkal telepítették be, 1715-ben hat ház állt a faluban. 1787-ben 38 háza és 271 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LOMNA. Orosz falu Zemplén, Várm. földes Urai G. Csáky, és G. Barkótzi Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 órányira, Bodzástól egy fertály órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, erdeje, szőleje nints, rét nélkűl is szűkölködik, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Sztropkón.[2]

1828-ban 58 házában 432 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lomna, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fil. 15 római, 402 g. kath., 8 zsidó lak., gör. kath. anyaszentegyházzal, 658 hold szántófölddel. F. u. Haller. Ut. p. Orlik.[3]

Utolsó birtokosa a Haller család volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lomna, Sáros vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, 49 házzal és 265 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Csáky és Barkóczy grófok voltak; most nagyobb birtokosa nincsen. A faluban gör. kath. templom van, mely 1753-ban épült.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 300 lakosából 259 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 268 lakosából 220 szlovák és 19 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Barokk görögkatolikus temploma 1753-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség