Lomna (Lomné) | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1369 |
Polgármester | Ľudmila Hospodárová |
Irányítószám | 090 33 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 236 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 36 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 170 m |
Terület | 7,47 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 24″, k. h. 21° 38′ 16″49.106667°N 21.637778°E | |
Lomna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lomna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lomna (szlovákul: Lomné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Sztropkótól 11 km-re délre, az Ondava jobb oldalán, közvetlenül a Nagydomásai-víztározó felett fekszik.
Az észak-zempléni térség egyik legrégibb települése, melyet a német jog alapján telepítettek. Első soltésza Péter volt. A szorocsányi uradalomhoz tartozott. 1347-ben említik először, amikor Mikcs fia Roland, a szomszédos sztropkói uradalom birtokosa a csicsvai uradalom birtokosainak, a Rozgonyiaknak adja. 1369-ben Csicsva várának tartozéka. 1382-ben „Lumpna” néven említik, 1410-ben „Lomna” néven szerepel. A Rozgonyiak után a Czudar család volt a birtokosa. A 16. században ruszinokkal telepítették be, 1715-ben hat ház állt a faluban. 1787-ben 38 háza és 271 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LOMNA. Orosz falu Zemplén, Várm. földes Urai G. Csáky, és G. Barkótzi Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 órányira, Bodzástól egy fertály órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, erdeje, szőleje nints, rét nélkűl is szűkölködik, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Sztropkón.”[2]
1828-ban 58 házában 432 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lomna, orosz falu, Zemplén vármegyében, Turány fil. 15 római, 402 g. kath., 8 zsidó lak., gör. kath. anyaszentegyházzal, 658 hold szántófölddel. F. u. Haller. Ut. p. Orlik.”[3]
Utolsó birtokosa a Haller család volt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lomna, Sáros vármegye határán fekszik. Ruthén kisközség, 49 házzal és 265 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Csáky és Barkóczy grófok voltak; most nagyobb birtokosa nincsen. A faluban gör. kath. templom van, mely 1753-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
1910-ben 287, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 300 lakosából 259 szlovák és 34 ruszin volt.
2011-ben 268 lakosából 220 szlovák és 19 ruszin.
Barokk görögkatolikus temploma 1753-ban épült.