Lotus 92
| Lotus 92 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Team Lotus |
| Előző | Lotus 91 |
| Következő | Lotus 93T |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | szénszálas-kevlár monocoque |
| Első felfüggesztés | Lotus aktív felfüggesztés |
| Hátsó felfüggesztés | Lotus aktív felfüggesztés |
| Motor | Cosworth DFV 3L V8 szívó |
| Váltó | Lotus-Hewland 5 sebességes manuális |
| Tömeg | 580 kg |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Pirelli |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | John Player Team Lotus |
| Pilóták |  11. Elio de Angelis.svg){kind=small} 12. Nigel Mansell |
| Első verseny |  1983-as Formula–1 brazil nagydíj |
| Utolsó verseny |  1983-as Formula–1 kanadai nagydíj |
| Futott versenyek | 8 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 0 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
A Lotus 92 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet a Team Lotus tervezett és versenyeztetett az 1983-as Formula-1 világbajnokság első felében. Pilótái Elio de Angelis és Nigel Mansell voltak.
Áttekintés
[szerkesztés]Az autó a 93T-vel együtt az utolsó volt, aminek a tervezésében a csapatfőnök Colin Chapman is közreműködött, még halála előtt. Ugyancsak az utolsó volt a Lotus 101 debütálásáig, amelyet szívómotorral szereltek, méghozzá az addigra már technikailag jócskán meghaladott Cosworth DFV V8-asával. Az idény során gyakorlatilag csak Nigel Mansell vezette, Elio de Angelis csak egyszer, de akkor is diszkvalifikálták: eredetileg a 93T-vel kezdte meg a brazil versenyt, de a felvezető körben technikai problémák léptek fel, ezért átült a tartalékautó 92-esbe, ami szabályellenes volt a különböző motorok miatt.
Nem volt túl sikeres modell, a legjobb eredményük egy hatodik hely volt Detroitban. Amiben viszont forradalmi volt, az az aktív felfüggesztés alkalmazása: ez a technika ekkor debütált a Formula-1-ben, és a lényege az volt, hogy az autó felfüggesztése mindig az aktuális pályaállapotoknak megfelelően állította be az autó hasmagasságát, optimális leszorítóerőt teremtve ezzel. A kilencvenes évek elején világverő technika ekkoriban még nem volt kiforrott, Mansell egyáltalán nem volt vele megelégedve.[1]
Eredmények
[szerkesztés](félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör)
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1983 | John Player Team Lotus | Cosworth DFV | P | BRA | USW | FRA | SMR | MON | BEL | DET | CAN | GBR | GER | AUT | NED | ITA | EUR | RSA | 1 | 12. | |
| Elio de Angelis | DSQ | ||||||||||||||||||||
| Nigel Mansell | 12 | 12 | KI | 12 | KI | KI | 6 | KI |
* 1983-ban a 93T-s és a 94T-s modellt is használta a Lotus. A konstruktőri világbajnokság sajátosságai miatt a szívómotoros és a turbómotoros autókkal szerzett pontokat külön helyen rangsorolták, a Lotus ebben az évben turbómotoros autóival a 8. helyen végzett az összetettben.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lotus 92 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lotus 92 • STATS F1. www.statsf1.com. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
Alapító: Colin Chapman |
.svg){kind=small}
