Louis Gurlitt | |
Önarcképe (1833) | |
Született | Heinrich Louis Theodor Gurlitt 1812. március 8.[1][2][3][4][5] Altona |
Elhunyt | 1897. szeptember 19. (85 évesen)[1][2][3][4][5] Naundorf[6] |
Állampolgársága | |
Gyermekei |
|
Szülei | Johann August Wilhelm Gurlitt |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Gurlitt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Heinrich Louis Theodor Gurlitt (Altona (ma Hamburg része), 1812. március 8. – Naundorf, 1897. szeptember 19.) német festő.
Hamburgban Bendixben tanítványa volt, azután Münchenben, majd Koppenhágában tanult és hosszú utazásokat tett Norvégiában, Svédországban és Jütlandban. Düsseldorfba menvén, föltünést keltett egy jütlandi pusztát ábrázoló tájképével, mely a természetnek akkor szinte páratlan egyszerű, keresetlen fölfogásáról tanuskodott. Ezt az irányt folytatta Münchenben is, ahova 1836-ban költözött. 1843-ban visszatért Düsseldorfba és utazásainak hatása alatt már olaszországi tájképeket is festett, de szintén eredeti, realista modorában. 1852-től 1859-ig tanulmányutat tett Olaszországban, Dalmáciában, Magyarországon és Görögországban.
Legjelesebb művei: A krissaei sikság Görögországban; Sikság Tébe mellett; A római Campagna; Tájkép az albai hegységből (berlini nemzeti képtár); A Nemi tó; A Szabin-hegység; Busaco Kolostor Portugáliában (drezdai képtár); Bükkerdő a plöni tó mellett; A Keller-tó Holsteinban, stb.