Ludweis-Aigen | |||
Az aigeni Szt. Jakab-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Waidhofen an der Thaya-i járás | ||
Irányítószám | 3762 | ||
Körzethívószám | 02847 | ||
Forgalmi rendszám | WT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 914 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 507 m | ||
Terület | 51,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 46′, k. h. 15° 29′48.766667°N 15.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 46′, k. h. 15° 29′48.766667°N 15.483333°E | |||
Ludweis-Aigen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludweis-Aigen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ludweis-Aigen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Waidhofen an der Thaya-i járásában. 2018 januárjában 914 lakosa volt.
Ludweis-Aigen Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik. Legfontosabb folyóvize a Seebsbach. Területének 30,3%-át erdő borítja. Az önkormányzat 14 településrészt és falut egyesít: Aigen (81 lakos 2018-ban), Blumau an der Wild (173), Diemschlag (45), Drösiedl (55), Kollmitzgraben (22), Liebenberg (30), Ludweis (172), Oedt an der Wild (63), Pfaffenschlag (46), Radessen (7), Radl (52), Sauggern (26), Seebs (71) és Tröbings (50). A kataszteri közösségek Aigen, Blumau an der Wild, Diemschlag, Drösiedl, Kollmitzgraben, Liebenberg, Ludweis, Oedt an der Wild, Pfaffenschlag, Radessen, Radl, Sauggern, Seebs és Tröbings.[2]
A környező önkormányzatok: nyugatra Groß-Siegharts, északra Raabs an der Thaya, keletre Japons és Irnfritz-Messern, délre Brunn an der Wild és Göpfritz an der Wild.
Luidweist 1242-ben, Aigent 1122-ben említik először az írásos források. A mai önkormányzat legkorábban említett része Liebenberg, amely már 1112-ben szerepelt egy oklevélben.
Ludweis 1363-ban kapott mezővárosi jogokat. Aigen a 16. században a reformáció terjesztésének egyik helyi központja volt.
A ludweis-aigeni önkormányzat területén 2018 januárjában 914 fő élt. A lakosságszám 1900 óta (akkor 2274 fő) folyamatosan csökken. 2016-ban a helybeliek 98,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 0,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,5%-a római katolikusnak, 5,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.