Lusići | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Banja Luka |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 112 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 4,0 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 28,24 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 35′ 28″, k. h. 17° 01′ 29″44.591100°N 17.024700°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 28″, k. h. 17° 01′ 29″44.591100°N 17.024700°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lusići (szerbül: Лусићи), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 25, közúton 38 km-re délnyugatra, a Manjača-hegység, ezen belül a Felső-Zmijanje területén, 920-1120 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 338 | 112 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 1 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 0 |
Összesen | 339 | 112 |
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ először. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Orbász-völgy várainak elesésével 1527-1528-ban oszmán fennhatóság alá került. Az első, 1540-ig tartó időszakban ezt a területet a Brod járásbeli Vrhovina náhijéhoz csatolták, majd amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákhoz és a Kobaši kadilukhoz tartozott. A harcok lecsendesedésével a Zmijanjei náhije különvált, és önálló közigazgatási egység lett. 1592-től a Banja Luka-i kádilukhoz tartozott.[4] A település középkori múltjának emlékei a középkori temető sírkövei.[5] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei, melyek a 14-15. században terjedtek el.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 58 háztartása és 285 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 36 háztartást és 382 lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 47 háztartása és 368 lakosa volt.[8] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.