Lócs

Lócs
A lócsi Kisboldogasszony-templom a 8618-as út településen átvezető szakaszával
A lócsi Kisboldogasszony-templom a 8618-as út településen átvezető szakaszával
Lócs címere
Lócs címere		 Lócs zászlaja
Lócs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Ildikó (független)[1]
Irányítószám9634
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség145 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,13 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″47.400000°N 16.816667°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 00″, k. h. 16° 49′ 00″47.400000°N 16.816667°E
Lócs (Vas vármegye)
Lócs
Lócs
Pozíció Vas vármegye térképén
Lócs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lócs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lócs (németül: Losing, horvátul: Loča) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Büktől 6 kilométerre északkeletre, a Pós-patak mellett fekszik. A szomszéd települések: észak felől Iklanberény, északkelet felől Simaság, dél felől Bő, nyugat felől Bük és Csepreg, északnyugat felől pedig Tormásliget. Kelet felől a legközelebbi település Sajtoskál, de közigazgatási területeik – kevés híján – nem érintkeznek.

Lócs környékének térképe

Megközelítése

[szerkesztés]

A község a legtöbb szomszédja felől könnyen megközelíthető közúton. Főutcája a kelet-nyugati irányban húzódó 8618-as út, ezen érhető el Simaság, illetve Bük-Csepreg irányából is. Bővel a 8633-as, Iklanberénnyel a 8644-es út köti össze, déli határszélét pedig érinti még a Sajtoskál-Bükfürdő közti 8634-es út is.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 84-es főúton érhető el, simasági letéréssel.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Sopron–Szombathely-vasútvonal 5 kilométerre lévő Tormásliget megállóhelye, vagy a 7,5 kilométerre elhelyezkedő Bük vasútállomása kínálja.

Története

[szerkesztés]

Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A határában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv lovci jelentése vadászok, fogók. Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A települést 1239-ben Louch alakban említik először. 1355-ben Loch, 1396-ban Looch, 1483-ban Loch néven szerepel.[4] Első ismert birtokosa az Osli nemzetség volt. 1239-ben birtokosa Szathmár fia Miklós itteni birtokrészét a templomosokra hagyta, majd a tőlük 14. század elején a johanniták szerezték meg. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben többek között a Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban Hunyadi Mátyás felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A 15. században a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a 18. századig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A falu a 16. században felvette az evangélikus hitet. 1605-ben a Bocskai-felkelés során császári zsoldosok dúlták fel a falut. 1631-ben a Dukai, a Felsőlócsi Nagy, a Döbrőczy- és a Hetyey-családok voltak a jelentősebb birtokosai.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "LOCS. Magyar falu Sopron Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sajtoskálhoz nem meszzse, és annak filiája, Soprontól 4 3/8 mértföldnyire, határja sovány, más vagyonnyai is hibásak, szőleje, ’s réttye nints, juhok sok van."[5]

Fényes Elek szerint "Lócs, magyar falu, Sopron vmegyében, Csepreghez 3/4 mfld., 328 kath., 120 evang., 30 zsidó lak. Róna termékeny határa 1332 hold, mellyből szántóföld 1000 hold, rét 28 h., erdő 294 h. Birják Kramarics, Kenesey, Lukenich, Józsa, s. m. t."[6]

1910-ben 508 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Nagy József (független)[7]
  • 1994–1998: Ifj. Nagy József (független)[8]
  • 1998–2002: Horváth István (független)[9]
  • 2002–2006: Horváth István (független)[10]
  • 2006–2010: Horváth István (független)[11]
  • 2010–2014: Horváth István (független)[12]
  • 2014–2019: Horváth István (független)[13]
  • 2019–2024: Horváth Ildikó (független)[14]
  • 2024– : Horváth Ildikó (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
128
122
122
136
117
138
145
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,7%-a magyarnak, 9% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 2,3%, evangélikus 3%, felekezet nélküli 6,8% (15% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus templomát a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.

Utcarészlet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  9. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  13. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  14. ↑ Lócs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  15. ↑ Lócs Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]