Madocsa | |||
Madocsa temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Paksi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Baksa Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 7026 | ||
Körzethívószám | 75 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1764 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 43,62 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 43,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 41′ 17″, k. h. 18° 56′ 56″46.688000°N 18.949000°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 17″, k. h. 18° 56′ 56″46.688000°N 18.949000°E | |||
Madocsa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Madocsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Madocsa község Tolna vármegye Paksi járásában.
A Dunától 1,5 kilométerre nyugatra, a tolnai dombvidék peremétől 5–6 kilométerre keletre, az ártér egy magasabb hátján fekszik. Dunaföldvártól 16 kilométerre délre, a Dunával majdnem párhuzamosan Bölcske felé érhető el, Paksról pedig északkelet felé, a 6-os főútról Dunakömlődnél jobbra letérve; mindkét irányból az 5111-es úton juthatunk el a településre.
A Duna jobb partján, Pakstól 14 kilométerre, északkeletre fekszik, Tolna vármegye keleti szélén, a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd valamint Bölcske által határolva. Egyházi igazgatás szempontjából a Dunamelléki református egyházkerülethez, illetve a római katolikus egyház Pécsi egyházmegyéjéhez tartozik. Lakossága zömmel református vallású, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett.
A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag inkább az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Ennek oka, hogy a települést egykor a folyó jobb felől határolta. Az itt élők továbbá szintén az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.
Alapítás éve: 1019
A 2011-es népszámlálás alapján Madocsának 1964 lakosa volt, ami a 2001-es adat kb. 96%-a, a népsűrűség 43,6 fő/km². A községben 832 lakóház volt (758 lakott, 74 lakatlan).[11] 2001-ben a lakosság 98,7% magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% cigánynak és 0,5% egyébnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: református 54,7%, római katolikus 16,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,2% (16,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, szerbnek, horvátnak és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt református, 12,6% római katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[13]
Madocsa népességszámának változása 2000-től napjainkig:[14]