Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség

Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
A KISZ emblémája
A KISZ emblémája

Alapítva1957. március 21.
Megszűnt1989. április 22.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség témájú médiaállományokat.

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (rövidítve: KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.

Története

[szerkesztés]

Előzményei

[szerkesztés]

Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer fontos eleme volt. Mutatja ezt, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet. Az MSZMP IKB 1957. február 26-án határozott felállításáról. Az MSZMP Földes László vezetésével bizottságot jelölt ki, amelynek feladata volt a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel konzultálni a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek egyetértettek abban, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.

Története a megalakulásától

[szerkesztés]
A KISZ IX. Kongresszusa. Az emelvényen az első sorban jobbról az első Barabás János, a második Fejti György, harmadik Grósz Károly, negyedik Szűcs Istvánné, ötödik Aczél György, hetedik Maróthy László, nyolcadik Pullai Árpád. A második sor bal szélén Deák Gábor, a harmadik sor közepén Horváth István (1976)

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én alakult meg a korábbi Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) utódjaként.[1] A KISZ 1989. április 22-én feloszlott, egyidejűleg megalakult a DEMISZ.

A KISZ Központi Bizottsága első titkárai

[szerkesztés]

A KISZ szervezeti felépítése

[szerkesztés]
  • KISZ-alapszervezet
  • szervezeti szabályzat: a KISZ kongresszusa által megalkotott okmány, amely tartalmazta a szervezet tevékenységének célját, feladatait, működésének elvi alapjait. Betartása kötelező volt minden KISZ-tag számára.
  • akcióprogram: a KISZ-szervezetek, KISZ-alapszervezetek éves munkatervének dokumentuma.

Vezető szervek:

  • KISZ-kongresszus: az ifjúsági mozgalom legfelsőbb szerve, a Központi Bizottság által ötévenként, vagy szükség esetén más alkalommal is összehívható találkozó.
  • KISZ Központi Bizottsága: a KISZ-kongresszus által megválasztott vezetőtestület, tagjaiból alakult az Intéző Bizottság és a titkárság az első titkárral és a titkárokkal.
  • A KISZ Központi Bizottsága a KISZ legfőbb vezető testülete volt két KISZ-Kongresszus között. Tagjaiból választották meg az Intéző Bizottságot és a Titkárságot. A KB a központi apparátusának irányítására első titkárt és általában 6 titkárt választott.
  • KISZ Külügyi Bizottság
  • KISZ-küldöttgyűlés]
  • KISZ-bizottság: választott vezetőszerv a megyékben és korábban járásokban, Budapesten, a városokban, a kerületekben és a nagyobb községekben. A KISZ-küldöttgyűlésnek tartozott beszámolási kötelezettséggel.
  • KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

Tanácsok:

  • Egyetemi és Főiskolai Tanács
  • Értelmiségi Fiatalok Tanácsa
  • FAT v. Fiatal Szakemberek Tanácsa
  • FMKT v. Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa
  • FNT v. Fiatal Nők Tanácsa
  • Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács
  • Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa
  • Honvédelmi Nevelési Tanács
  • Ifjúmunkás Tanács

Katonai jellegű egysége

A KISZ vezetése alatt álló intézmények, vállalatok

[szerkesztés]
  • Ifjúsági Lapkiadó Vállalat (ILV): A KISZ KB felügyelete alatt működő vállalat. Célok: ifjúság nevelése, sport, egészségügy, orvosi, oktatási lapok kiadása.
  • Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat: a KISZ vállalata, mely mozgalmi élethez kellő holmik, barkácscikkek és turistafelszerelés forgalmazásával és szolgáltató tevékenységgel foglalkozott. [forrás?]
  • Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: a KISZ vállalata, elsősorban tanulmányi kirándulások szervezésével foglalkozó cég volt. Az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással működött.
  • KISZ Központi Művészegyüttes: az ifjúsági mozgalom kulturális csoportja volt, mely a következő együtteseket foglalta magába: KISZ központi énekkar, KISZ- és Úttörőtánckar, egyetemi énekkar, kamarazenekar, Új Zenei Stúdió, Ifjú Gárda fúvószenekar, rajkózenekar, irodalmi színpad, Úttörőegyüttes.

A KISZ-élet elemei

[szerkesztés]
1971. április 4-ei ünnepség Monoron, KISZ-tagok fogadalomtétele
  • KISZ-megbízatás
  • KISZ-radar
  • KISZ-tagdíj: évi egy alkalommal fizetett hozzájárulás a szövetség működéséhez. (Középiskolások félévente fizetik, összege 1986-ban 12Ft/félév; 1987, 1988-ban 30Ft/félév)
  • KISZ-tagfelvétel
  • KISZ-taggyűlés
  • KISZ- tagsági igazolvány
  • KISZ-tanácsadó tanár
  • KISZ-védnökség
  • KISZ-díj
  • KISZ-kitüntetés: a mozgalomért végzett munkáért kapott elismerés, ez lehetett fokozatok szerint: KISZ Érdemérem, Ifjúságért Érdemérem, Ságvári Endre Érem, Kiváló Ifjúsági Vezető Érem, Aranykoszorús KISZ-jelvény, KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele. Egy évi munkáért szervezeteknek adott elismerések voltak: A KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlója, A KISZ Központi Bizottságának "Kiváló KISZ-szervezet" Zászlója, A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele.
  • egyéni értékelés
  • fegyelmi büntetés: azt a tagot, aki a KISZ szervezeti szabályzatát megszegte, a KISZ taggyűlése vagy valamely felsőbb szerve fegyelmi büntetésben részesíthette, dorgálással, megrovással, szigorú megrovással vagy legvégső esetben a szervezetből történő kizárással.
  • építőtábor-mozgalom: KISZ által kezdeményezett mozgalom a fiatalság nyári szünidejének gazdaságilag hasznos eltöltése érdekében.[2]
  • ifjúsági brigád: a szocialista brigádmozgalomban részt vállaló 30 év alattiak csoportja.
  • ifjúsági fórum:
  • közösségi megbízatás: személyre szabott feladat, mellyel a KISZ-taggyűlés vagy csoport, vagy bármely szerv a tagot megbízta.
  • mozgalmi év: a KISZ-alapszervezet tevékenységének 12 havi szakasza.
  • párttagajánlási jog: a KISZ joga volt, hogy az MSZMP-be történő felvételkor az alapszervezet taggyűlése a két ajánló közül az egyik lehetett.
  • politikai képzés
A KISZ emblémája
Hámori Csaba[3] Kispesten

Az I. kongresszuson a KISZ KB 1957-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Berecz János, Borbély Sándor, Csongovai Per Olaf, Fock Jenő, Németh Károly, Sarlós István.[4]

A III. kongresszuson a KISZ KB 1961-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Kósa Ferenc, Gáspár Sándor, Nagy János, Vass Sándor, Vissy Károly.[4]

Az V. kongresszuson a KISZ KB 1965-ben választott titkárai: Cservenka Ferenc első titkár; Berecz János, Nagy János, Sándor István, Vass Sándor, Vissy Károly, Kósa Ferenc.

A VII. kongresszuson a KISZ KB 1970-ben választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.

A VIII. kongresszuson a KISZ KB 1973-ban választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.

A IX. kongresszuson a KISZ KB 1976-ban választott titkárai: Berecz János első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Kovács László, Németh Miklós, Tóth András, Vajda Imre.[5]

A X. kongresszuson a KISZ KB 1981-ben választott titkárai: Fejti György első titkár; Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Nagy Sándor, Nyitrai István, Varga László.

A XI. kongresszuson a KISZ KB 1986-ban megválasztott titkárai: Hámori Csaba első titkár; Domonkos László, Emőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga-Sabján László.[6]

a KISZ pozíciója szemmel láthatóan romlik, amik felmerültek, csak válaszkísérletek. (…) Minden válaszkísérletünk azt a reakciót vonja maga után, hogy jé, ezek a kommunisták újra praktikáznak valamit, újra taktikai gúnyt űznek belőlünk, most engednek, mert engedniük kell, de holnap, hogyha megerősödnek, vissza fognak vágni.
Gyurcsány Ferenc KISZ KB értekezlet, 1989. február[7]

1989. április 22-én a KISZ XII. többnapos kongresszusán a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség átnevezte magát Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé.[8] Ketten indultak az elnöki posztért, Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc. Nagy Imre legyőzte Gyurcsányt és elnök lett. Gyurcsányt a szervezet alelnökévé – második emberévé – választották.[9] 1989. április 22-én megszűnt a KISZ, és még ugyanezen a napon a XII. kongresszus résztvevőiből a KISZ jogutódjaként megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ), amelynek a KISZ átadta vagyonát.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kisztori: 50 éve alakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség , mult-kor.hu
  2. A szocialista építőtábor - Ritkán látható történelem blog, 2019.07.09.
  3. Hámori Csaba (Budakeszi, 1948. november 22. -). [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  4. a b Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században 
  5. Fotók. Fortepan. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  6. Fotók. Fortepan. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  7. Gyurcsány a Fideszt védte tizenöt éve, fn.hir24.hu
  8. Megszünteti magát a KISZ
  9. Debreczeni József: Gyurcsány Ferenc Archiválva 2011. július 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, mozgovilag.com
  10. Parlamenti vizsgálatot követel a kisgazdapárt a volt KISZ-vagyonról

Források

[szerkesztés]
  • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa (Budapest, 1981)
  • A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa (Budapest, 1986)
  • Gergely Ferenc: KISZ. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története 1957-1989. Holnap Kiadó Budapest, 2008., ISBN 9789633468357
  • Tóth Antal (szerk.): Ifjúsági Kislexikon, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-09-2531-1
  • Fencsik László (szerk.): Politikai kisszótár, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1986. ISBN 963-09-2800-0

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]