Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!
Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer fontos eleme volt. Mutatja ezt, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet. Az MSZMP IKB 1957. február 26-án határozott felállításáról. Az MSZMP Földes László vezetésével bizottságot jelölt ki, amelynek feladata volt a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel konzultálni a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek egyetértettek abban, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.
szervezeti szabályzat: a KISZ kongresszusa által megalkotott okmány, amely tartalmazta a szervezet tevékenységének célját, feladatait, működésének elvi alapjait. Betartása kötelező volt minden KISZ-tag számára.
akcióprogram: a KISZ-szervezetek, KISZ-alapszervezetek éves munkatervének dokumentuma.
Vezető szervek:
KISZ-kongresszus: az ifjúsági mozgalom legfelsőbb szerve, a Központi Bizottság által ötévenként, vagy szükség esetén más alkalommal is összehívható találkozó.
KISZ Központi Bizottsága: a KISZ-kongresszus által megválasztott vezetőtestület, tagjaiból alakult az Intéző Bizottság és a titkárság az első titkárral és a titkárokkal.
A KISZ Központi Bizottsága a KISZ legfőbb vezető testülete volt két KISZ-Kongresszus között. Tagjaiból választották meg az Intéző Bizottságot és a Titkárságot. A KB a központi apparátusának irányítására első titkárt és általában 6 titkárt választott.
KISZ Külügyi Bizottság
KISZ-küldöttgyűlés]
KISZ-bizottság: választott vezetőszerv a megyékben és korábban járásokban, Budapesten, a városokban, a kerületekben és a nagyobb községekben. A KISZ-küldöttgyűlésnek tartozott beszámolási kötelezettséggel.
Ifjúsági Lapkiadó Vállalat (ILV): A KISZ KB felügyelete alatt működő vállalat. Célok: ifjúság nevelése, sport, egészségügy, orvosi, oktatási lapok kiadása.
Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: a KISZ vállalata, elsősorban tanulmányi kirándulások szervezésével foglalkozó cég volt. Az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással működött.
KISZ Központi Művészegyüttes: az ifjúsági mozgalom kulturális csoportja volt, mely a következő együtteseket foglalta magába: KISZ központi énekkar, KISZ- és Úttörőtánckar, egyetemi énekkar, kamarazenekar, Új Zenei Stúdió, Ifjú Gárda fúvószenekar, rajkózenekar, irodalmi színpad, Úttörőegyüttes.
KISZ-tagdíj: évi egy alkalommal fizetett hozzájárulás a szövetség működéséhez. (Középiskolások félévente fizetik, összege 1986-ban 12Ft/félév; 1987, 1988-ban 30Ft/félév)
KISZ-kitüntetés: a mozgalomért végzett munkáért kapott elismerés, ez lehetett fokozatok szerint: KISZ Érdemérem, Ifjúságért Érdemérem, Ságvári Endre Érem, Kiváló Ifjúsági Vezető Érem, Aranykoszorús KISZ-jelvény, KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele. Egy évi munkáért szervezeteknek adott elismerések voltak: A KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlója, A KISZ Központi Bizottságának "Kiváló KISZ-szervezet" Zászlója, A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele.
egyéni értékelés
fegyelmi büntetés: azt a tagot, aki a KISZ szervezeti szabályzatát megszegte, a KISZ taggyűlése vagy valamely felsőbb szerve fegyelmi büntetésben részesíthette, dorgálással, megrovással, szigorú megrovással vagy legvégső esetben a szervezetből történő kizárással.
építőtábor-mozgalom: KISZ által kezdeményezett mozgalom a fiatalság nyári szünidejének gazdaságilag hasznos eltöltése érdekében.[2]
ifjúsági brigád: a szocialista brigádmozgalomban részt vállaló 30 év alattiak csoportja.
ifjúsági fórum:
közösségi megbízatás: személyre szabott feladat, mellyel a KISZ-taggyűlés vagy csoport, vagy bármely szerv a tagot megbízta.
mozgalmi év: a KISZ-alapszervezet tevékenységének 12 havi szakasza.
párttagajánlási jog: a KISZ joga volt, hogy az MSZMP-be történő felvételkor az alapszervezet taggyűlése a két ajánló közül az egyik lehetett.
politikai képzés
Az I. kongresszuson a KISZ KB 1957-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Berecz János, Borbély Sándor, Csongovai Per Olaf, Fock Jenő, Németh Károly, Sarlós István.[4]
A III. kongresszuson a KISZ KB 1961-ben választott titkárai: Komócsin Zoltán első titkár; Kósa Ferenc, Gáspár Sándor, Nagy János, Vass Sándor, Vissy Károly.[4]
Az V. kongresszuson a KISZ KB 1965-ben választott titkárai: Cservenka Ferenc első titkár; Berecz János, Nagy János, Sándor István, Vass Sándor, Vissy Károly, Kósa Ferenc.
A VII. kongresszuson a KISZ KB 1970-ben választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.
A VIII. kongresszuson a KISZ KB 1973-ban választott titkárai: Kovács László első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Grósz Károly, Lajkó Ferenc, Nagy János, Vissy Károly.
A IX. kongresszuson a KISZ KB 1976-ban választott titkárai: Berecz János első titkár; Berényi István, Deák Gábor, Kovács László, Németh Miklós, Tóth András, Vajda Imre.[5]
A X. kongresszuson a KISZ KB 1981-ben választott titkárai: Fejti György első titkár; Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Nagy Sándor, Nyitrai István, Varga László.
A XI. kongresszuson a KISZ KB 1986-ban megválasztott titkárai: Hámori Csaba első titkár; Domonkos László, Emőd Péter, Nagy Imre, Szandtner Iván, Szórádi Sándor, Varga-Sabján László.[6]
a KISZ pozíciója szemmel láthatóan romlik, amik felmerültek, csak válaszkísérletek. (…) Minden válaszkísérletünk azt a reakciót vonja maga után, hogy jé, ezek a kommunisták újra praktikáznak valamit, újra taktikai gúnyt űznek belőlünk, most engednek, mert engedniük kell, de holnap, hogyha megerősödnek, vissza fognak vágni.
1989. április 22-én a KISZ XII. többnapos kongresszusán a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség átnevezte magát Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé.[8] Ketten indultak az elnöki posztért, Nagy Imre és Gyurcsány Ferenc. Nagy Imre legyőzte Gyurcsányt és elnök lett. Gyurcsányt a szervezet alelnökévé – második emberévé – választották.[9] 1989. április 22-én megszűnt a KISZ, és még ugyanezen a napon a XII. kongresszus résztvevőiből a KISZ jogutódjaként megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ), amelynek a KISZ átadta vagyonát.[10]