Magyar korona

	Magyar korona ; (coroană (románul); Ungarische Krone (németül); koruna (szlovákul); круна (szerbül); коруна (ukránul))
	1000 korona; (előoldal)
	20 fillér (hátoldal)
Devizajel	K, kor.
Ország	Magyarország
Használat kezdete	1919
Bevonás ideje	1926. december 31.
	Infláció
Mértéke	98,0%; (1923. július, havi áremelkedési csúcs)
	Váltópénz
fillér	1/100
	Érmék
Használatban	10, 20 fillér
	Bankjegyek
Használatban	20, 50 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona
	Kibocsátó
Központi bank	Magyar Királyi Állami Jegyintézet
Bankjegynyomda	Orell Füssli (Zürich); Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest)
Pénzverde	Magyar Állami Pénzverde
	Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szent Korona.

Nem tévesztendő össze a következővel: Magyar Korona (folyóirat).

A magyar korona az osztrák–magyar koronát felváltó pénznem volt, melyet az első világháború után vezettek be a felbomló monarchia romjain alakuló független Magyarország új határai között. Súlyos hiperinfláció után fokozatosan stabilizálták, ami 1927-ben lehetővé tette a magyar pengő bevezetését.

Bevezetés

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések (hazánk esetében a trianoni békeszerződés) előírták, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni az Osztrák–Magyar Bank területükön forgalomban lévő bankjegyeit, majd – egy átmeneti időszak után – lecserélni saját pénznemükre. Magyarország esetében ez az új pénznem szintén a korona nevet viselte, és 1 : 1 arányban váltotta fel osztrák–magyar megfelelőjét. Mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le a pénzeit, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek igen nagy hányada rekedt az ország területén, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban.

Érmék

A trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Körmöcbányát (szlovákul Kremnica, Szlovákia), az akkori Magyarország egyetlen pénzverdéjét (miután a gyulafehérvárit [románul Alba Iulia, Románia] 1871-ben bezárták). Emiatt a verde gépeit Budapestre szállították, és különböző ideiglenes telephelyek után az újonnan alapított Állami Pénzverdében helyezték el.

A háború után csak 10 és 20 filléreseket vertek: először a Tanácsköztársaság idején az eredeti (1916 és 1918 évszámú) verőtövekkel, majd 1920 és 1921-ben már a megfelelő évszámokkal, de még mindig a korábbi mintával és „KB” verdejeggyel.

Jegyzetek

↑ (angolul) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)

Kapcsolódó szócikkek

[Paal-1] (angolul) Stanford Institute for Economic Policy Research – Beatrix Paal: Measuring the Inflation of Parrallel Currencies: An Empirical Reevaluation Of the Second Hungarian Hyperinflation (Párhuzamos fizetőeszközök inflációjának mérése: a második magyar hiperinfláció empirikus újraértékelése)

[1]

Magyar korona (coroană (románul) Ungarische Krone (németül) koruna (szlovákul) круна (szerbül) коруна (ukránul))

1000 korona (előoldal)

20 fillér (hátoldal)

Devizajel	K, kor.
Ország	Magyarország
Használat kezdete	1919
Bevonás ideje	1926. december 31.

Infláció
Mértéke	98,0% (1923. július, havi áremelkedési csúcs)^[1]
Váltópénz
fillér	1/100
Érmék
Használatban	10, 20 fillér
Bankjegyek
Használatban	20, 50 fillér, 1, 2, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 200, 500, 1000, 5000, 10 000, 25 000, 50 000, 100 000, 500 000, 1 000 000 korona
Kibocsátó
Központi bank	Magyar Királyi Állami Jegyintézet
Bankjegynyomda	Orell Füssli (Zürich) Magyar Pénzjegynyomda Rt. (Budapest)
Pénzverde	Magyar Állami Pénzverde

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.