Magyaregregy

Magyaregregy
a település déli vége
a település déli vége
Magyaregregy címere
Magyaregregy címere		 Magyaregregy zászlaja
Magyaregregy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterKoch Dávid (független)[1]
Irányítószám7332
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség656 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″46.251361°N 18.307981°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 05″, k. h. 18° 18′ 29″46.251361°N 18.307981°E
Magyaregregy (Baranya vármegye)
Magyaregregy
Magyaregregy
Pozíció Baranya vármegye térképén
Magyaregregy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregregy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a Baranya vármegyei faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Alsóegregy.
Nem tévesztendő össze a következővel: Magyaregres.

Magyaregregy (németül: Ungarisch-Eggrad) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál fekszik a Boldogasszony völgyében, a Völgységi-patak mentén.

Komlótól 15 kilométerre, Pécstől 36 kilométerre található, a Pécs-Hirdtől Szászvárig húzódó 6541-es út mentén.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.

1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit-kolostor is, a Kálvária-dombon a 18. században épült fel a Mária-kegytemplom.

A falu fölötti hegyen a 13. században épült fel Márévár gótikus stílusban egy római őrtorony helyén, a 16. században reneszánsz stílusban építették újjá a hajdani lovagvárat. A falu a török megszállás alatt is lakott volt. A 18. század vége felé, és a 19. század fordulóján németek telepedtek le a faluban.

1951-ig körjegyzőségi székhely volt, Vékény és Kárász település tartozott hozzá.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fóris Istvánné (független)[3]
  • 1994–1998: Fóris Istvánné (független)[4]
  • 1998–2002: Piller Tibor (független)[5]
  • 2002–2004: Kovácsné Deák Irén (független)[6]
  • 2004–2006: Piller Tibor (független)[7]
  • 2006–2009: Piller Tibor (független)[8]
  • 2009–2010: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[9]
  • 2010–2014: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[10]
  • 2014–2019: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[11]
  • 2019–2024: Fülöpné Rákosa Ildikó (független)[12]
  • 2024– : Koch Dávid (független)[1]

A településen 2004. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[7]

2009. június 7-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[9] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
733
740
726
709
703
677
667
656
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 5,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 2,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 9,8% (21% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% németnek, 0,3% lengyelnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Márévár
  • Honismereti Faluház
  • Márévár – a 13. században épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át. A várban helytörténeti és élővilág-kiállítás látható.
  • Mária kegytemplom
  • Máré csárda és strandfürdő
  • Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének Lászlóffy Woldemár Hidrometriai Mérőtelepe. Itt található Virág Mihály és Eszéky Ottó hidrológusok közös emléktáblája

Híres magyaregregyiek

[szerkesztés]
  • Itt született 1946. szeptember 13-án Vókó György, magyar büntetőjogász, ügyész, a magyar és a nemzetközi büntetés-végrehajtási jog elismert kutatója, habilitált egyetemi oktató, 2012-től az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, 2016-tól professor emeritus († 2021)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ a b Magyaregregy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  10. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  12. ↑ Magyaregregy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  14. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  15. ↑ Magyaregregy Helységnévtár
  16. ↑ Magyaregregy Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Magyaregregy Önkormányzatának honlapja
  • Magyaregregy az utazom.com honlapján
  • Márévár 3D képekben
  • Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Adattár; Akadémiai, Bp., 1961 (Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series historica)
  • G. Sándor Mária: Magyaregregy, Márévár; 2. átdolg. kiad.; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Füzes Miklós: Magyaregregy; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Surányi Béla: Baranya. Magyaregregy képes története; Bedő Bt., Bp.–Magyaregregy, 2003
  • Magyaregregy vonzásában. Helytörténeti olvasókönyv; szerk. Páll Lajos; Magyaregregyiek Baráti Köre, Magyaregregy, 2007
  • Császár Levente–Szabó Dávid–Müller Nándor: Máré-vár. Magyaregregy. Képzelet és valóság, múlt és jelen; Magyaregregyi Faluszépítők és Vendégfogadók Egyesülete, Magyaregregy, 2012
  • Varga Szabolcs: A magyaregregyi Mária-kegyhely és búcsú története; 21. Századi Magyaregregyért Alapítvány, Magyaregregy, 2014
A vár légi felvételen