Makkoshotyka

 A településen világörökségi helyszín található 
Makkoshotyka
A Meczner-kastély
A Meczner-kastély
Makkoshotyka címere
Makkoshotyka címere		 Makkoshotyka zászlaja
Makkoshotyka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterKántor Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3959
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség751 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,41 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″48.358080°N 21.517580°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″48.358080°N 21.517580°E
Makkoshotyka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Makkoshotyka
Makkoshotyka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Makkoshotyka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a Tokaj-hegyaljai borvidéken található. A legközelebbi szomszéd település a 4 kilométerre fekvő Hercegkút, a legközelebbi város pedig a mintegy 7 kilométerre található Sárospatak.

Csak közúton közelíthető meg, a 37-es főút felől, ahonnan észak felé kell letérni a 38 115-ös útra; ugyanarról az útról érhető el Hercegkút is.

Története

[szerkesztés]

A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.

Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Migléczi László (független)[4]
  • 1994–1998: Migléczi László (független)[5]
  • 1998–2002: Gyárfásné Bartus Rózsa (független)[6]
  • 2002–2006: Gyárfásné Bartus Rózsa (független)[7]
  • 2006–2010: Vitányi Julianna (független)[8]
  • 2010–2014: Kántor Ferenc (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Kántor Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Kántor Ferenc (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Kántor Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
892
891
861
783
759
735
751
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 28,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 30,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,4% (7,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, románnak, ruszinnak, lengyelnek és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 21,6% református, 3,8% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,3% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).[14]

Címer leírása

[szerkesztés]

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.

A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.

A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.

Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.

Fontos szerepet tulajdonított a képviselő-testület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézi.

Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:

Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A klasszicista stílusú Meczner-kastély
    A klasszicista stílusú Meczner-kastély
  • A református templom
    A református templom
  • A Meczner-kápolna és sírbolt
    A Meczner-kápolna és sírbolt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  6. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. ↑ Makkoshotyka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Makkoshotyka Helységnévtár
  14. ↑ Makkoshotyka Helységnévtár
  15. ↑ Meczner-kastély. Kastélyok.com (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  16. ↑ Makkoshotyka, Meczner kápolna. Kápolnák.hu (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  17. ↑ Nagy László: Menhirek a Hotyka-patak völgyében. Erdészeti Lapok, CLIII. évf. 11. sz. (2018) ISSN 0201-1484 Hozzáférés: 2022. július 21.
  18. ↑ Sárossy Tibor fafaragó: Trianoni emlékmű, 2010. Köztérkép weblapon

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]