Mannersdorf am Leithagebirge

Mannersdorf am Leithagebirge
Mannersdorf am Leithagebirge címere
Mannersdorf am Leithagebirge címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBruck an der Leitha-i járás
Irányítószám2452
Körzethívószám02168
Forgalmi rendszámBL
Népesség
Teljes népesség4069 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
Terület29,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 16° 36′47.966667°N 16.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 16° 36′47.966667°N 16.600000°E
Mannersdorf am Leithagebirge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mannersdorf am Leithagebirge témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mannersdorf am Leithagebirge osztrák város Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 4150 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Mannersdorf am Leithagebirge a Bruck an der Leitha-i járásban
A mannersdorfi kastély
A Szt. Márton-plébániatemplom
A volt karmelita kolostor

Mannersdorf am Leithagebirge a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Lajta-hegység lábainál. Északnyugati határát a Lajta folyó alkotja. Területének 41,3%-a erdő, 43,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat három települést és településrészt egyesít: Mannersdorf am Leithagebirge (3424 lakos 2022-ben), Sandberg (76) és Wasenbruck (650).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Hof am Leithaberge, nyugatra Reisenberg, északra Götzendorf an der Leitha, északkeletre Lajtasomorja, délkeletre Feketeváros (utóbbi Burgenlandban).

Története

[szerkesztés]

A mezőváros területén a korai kelta La Tène-kultúrához tartozó temetőt tártak fel a régészek, amely 90 sírt tartalmazott. Az ókor végéről egy hun koponyát találtak, amelyen a jellegzetes koponyanyújtás technikáját alkalmazták. Mannersdorf első említése 1233-ból származik. 1644-ben Mantovai Eleonóra császárné karmelita kolostort alapított a településen, amelyet a törökök Bécs 1683-as ostroma során elpusztítottak, majd az újjáépült kolostort II. József császár 1783-ban bezáratta. II. József 1786-ban bezáratta a mannersdorfi fürdőt is, pedig az igen népszerű volt, Mária Terézia is meglátogatta.

A 19. századtól a település gazdaságának alapját a mészkőbányászat képezte. A követ és a belőle égetett meszet a bécsi építkezésekhez szállították, majd 1894-ben megalapították a mannersdorfi cementgyárat, amely máig az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye.

Mannersdorfot 1990-ben emelték városi rangra.

Lakosság

[szerkesztés]

A Mannersdorf am Leithagebirge-i önkormányzat területén 2022 januárjában 4150 fő élt. A lakosságszám 1934 óta 3800-4100 között ingadozik. 2020-ban az ittlakók 81,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 11,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 75,6%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 8,3% mohamedánnak, 10,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 27 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (89%) mellett a törökök (7,5%) alkották.

A népesség változása:

2016
3 992
2018
4 069

Látnivalók

[szerkesztés]
A régi városháza
  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • a mannersdorfi kastély, ma városháza
  • a kastély 217. századi magtárja, ma múzeum
  • a volt karmelita kolostor
  • a régi városháza
  • a 17. századi pestisoszlop
  • az 1893-ban épült mészégetőkemence és múzeum

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mannersdorf am Leithagebirge című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.