Maria Lanzendorf | |||
A főutca és a Szűz Mária-kegytemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Bruck an der Leitha-i járás (2017. január 1. – ) | ||
Irányítószám | 2326 | ||
Körzethívószám | 02235 | ||
Forgalmi rendszám | BL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2129 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 171 m | ||
Terület | 1,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 59″, k. h. 16° 25′ 16″48.099722°N 16.421111°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 59″, k. h. 16° 25′ 16″48.099722°N 16.421111°E | |||
Maria Lanzendorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Maria Lanzendorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maria Lanzendorf osztrák község Alsó-Ausztria Bruck an der Leitha-i járásában. 2022 januárjában 2193 lakosa volt.
Maria Lanzendorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medencében, a Schwechat folyó mentén. Területének 0,5%-a erdő, 38% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.
A környező önkormányzatok: északnyugatra Leopoldsdorf, északkeletre Lanzendorf, délkeletre Himberg, délnyugatra Achau.
Maria-Lanzendorf 1871-ben vált önállóvá, amikor elszakadt Lanzendorftól.
Az 1938-as Anschlusst követően létrehozták Nagy-Bécset és Maria Lanzendorf is a főváros 23. kerületéhez került. A második világháború alatt a községben működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora, egészen 1945. március 27-ig.
Maria Lanzendorf 1954-ben nyerte vissza önállóságát és az akkor megalakított Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták. A járás 2016-ban megszűnt, a község pedig a lakosság tiltakozása miatt nem a Mödlingi, hanem a Bruck an der Leitha-i járáshoz került.
A Maria Lanzendorf-i önkormányzat területén 2022 januárjában 2193 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 86,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 6,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,6% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 4,9% evangélikusnak, 1,8% ortodoxnak, 4,1% mohamedánnak, 23,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (89,3%) mellett a törökök (2,6%), a szerbek (1,7%) és a magyarok (1,3%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 2 108
|
2018 | 2 129
|