Markt Hartmannsdorf | |||
A Szt. Radegunda-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Weizi járás | ||
Irányítószám | 8311, 8312, 8261 | ||
Körzethívószám | 03114 | ||
Forgalmi rendszám | WZ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2950 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 331 m | ||
Terület | 29,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 15″, k. h. 15° 50′ 32″47.054167°N 15.842222°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 15″, k. h. 15° 50′ 32″47.054167°N 15.842222°E | |||
Markt Hartmannsdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Markt Hartmannsdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Markt Hartmannsdorf osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 2950 lakosa volt.
Markt Hartmannsdorf a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Mayerbach folyó mentén. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Markt Hartmannsdorf (1519 lakos 2018-ban), Pöllau bei Gleisdorf (734), Reith bei Hartmannsdorf (334), Oed (256), Bärnbach (107).
A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Margarethen an der Raab, északnyugatra Hofstätten an der Raab, északra Sinabelkirchen, északkeletre Ilz, keletre Ottendorf an der Rittschein, délkeletre Riegersburg, délre Edelsbach bei Feldbach és Feldbach, délnyugatra Eichkögl.
A mezőváros helye a történelem előtti időkben is lakott volt, erről az ún. "kelta sírok" tanúskodnak. A mai település alapítójának a közeli Riegersburg várának egyik, Hartmann nevű lovagját tartják, aki 1138-ban hozta létre a falut. Első írásos említése 1232-ből származik. A falut 1922-ig Windisch-Hartmannsdorfnak hívták, feltehetően a helyi szláv lakosság miatt.
A Markt Hartmannsdorf-i önkormányzat területén 2018 januárjában 2950 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,6%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1% ortodoxnak, 2,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.