Martonyi | |||
A római-görög katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vécsei István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3755 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 298 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,57 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Bódva-völgy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 28′ 10″, k. h. 20° 46′ 05″48.469431°N 20.768111°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 10″, k. h. 20° 46′ 05″48.469431°N 20.768111°E | |||
Martonyi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonyi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Martonyi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Szendrőtől 10, Miskolctól mintegy 50 kilométerre északra található. Zsáktelepülés, közúton csak a 2613-as útból Szalonna külterületén kiágazó 26 123-as úton érhető el.
A terület már az őskorban is lakott volt. Az első írásos adat a településről 1249-ből származik. Ekkor Martonyi Szalonnához tartozó föld volt, amit az Örsúr nembéliek eladtak Tekus sárosi ispánnak és testvéreinek, és ekkor leírták határát. Nevét Szent Mártonról, templomának védőszentjéről kapta (mai jelentése: „Mártoné”).
1293-ban Mile határjárásban már mint falu szerepel. A település leghíresebb építménye a Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. A Magyar Pálos Rendet az esztergomi Boldog Özséb alapította.
1402-től a Bebek család kezén találjuk a falut. A család egyik ága Mátyás királytól bányászati jogot nyert a falu határának ércbányáira. Az 1940-es évek végéig, működött a falu határában egy vasércbánya, melynek érctelepét - az ott talált tokos balta tanúsága szerint - a bronzkorban is fejthették. A Martonyiban üzemeltetett bányában 1951-ig összesen 166 ezer tonna barnavasércet termeltek ki, a Diósgyőri Vasgyár részére. Bár a törökök elfoglalták a települést, 1577-ben hatalmas jégverés pusztított Martonyiban, így a község lakói annyira elszegényedtek, hogy nem fizettek adót a töröknek, így csak 1641 után voltak kénytelenek meghódolni az egri Darat Izpáhia előtt.
A 19. század közepén több birtokos - így a Vatay, Ragályi, Csiszár, Széky, Pásztor, Koós, Madarassy[1], báró Wesselényi, Kalas, Rókusfalvy, Horváth, és Dobozy családok - kezén találjuk.
A két világháború között egy római katolikus és egy református elemi iskolája volt. Szeszgyára is működött a Tagi tanyán.
Martonyi erdejében található a hármas határ, Borsod-Torna-Abaúj régi vármegyék találkozása. A településnek önálló képviselő-testülete van, Szalonna és Meszes településsel körjegyzőségben működik.
A településen 2009. május 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 423 | 423 | 412 | 319 | 321 | 321 | 298 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 45,1% cigánynak, 2,7% románnak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,7%, református 26,8%, görögkatolikus 9,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 0,9% (3,9% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 31,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 19,9% református, 12,5% görög katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (21,8% nem válaszolt).[16]
Meszes (6 km), Rakacaszend (12 km), Szalonna (5 km), Tornabarakony, Tornaszentandrás, Perkupa, a legközelebbi város: Szendrő 10 km.