Mecsér

Nem tévesztendő össze a következővel: Balinka (Magyarország) (melynek szintén van Mecsér nevű településrésze).
Mecsér
Mecsér címere
Mecsér címere		 Mecsér zászlaja
Mecsér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterFüsi Rudolf (független)[1]
Irányítószám9176
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség678 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 17° 28′ 33″47.795981°N 17.475750°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 17° 28′ 33″47.795981°N 17.475750°E
Mecsér (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Mecsér
Mecsér
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Mecsér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecsér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mecsér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
Községháza

Mecsér község a Mosoni-Duna negyedik nagy kanyarulatának jobb partján, a Mosoni-síkság, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál, Mosonmagyaróvár (22 km) és Győr (21 km) között félúton fekszik, az 1-es főútról Mosonújhely előtt leágazó, 1402-es számú átkötő úton érhető el. Győrtől 15 km-t a szigetközi úton haladva, Zsejkepusztánál kell áthaladni a Mosoni-Duna hídján, így jutunk a hangulatos környezetben lévő kis faluba.

A településhez tartozó Lickópuszta Lébény felől, az 1-es főútról a 14 104-es számú mellékúton, a falu központjából önkormányzati úton érhető el.

Érdekesség, hogy Ásványráró és Mecsér vonalában húzódik az Alsó- és Felső-Szigetközt elválasztó botanikai határ. Mosonmagyaróvár város szennyvízterhelése egészen Mecsér községig érezteti hatását. Mecsér községtől egészen Győr határáig első osztályú, fürdésre is alkalmas a Mosoni-Duna vize.[3]

Története

[szerkesztés]
Római katolikus templom
Római katolikus templom

Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent.[4] Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak. 1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr vármegyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Wenckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját. A források szerint:[5] „magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény”. Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) Szigetközzel a Mosoni-Dunán 1951-től köti össze híd, addig csak komppal lehetett közlekedni.1979-ben Lébény társközsége lett, 1990-ben vált ismét önállóvá. Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth Marianna (FKgP)[6]
  • 1994–1998: Tóth Marianna (független)[7]
  • 1998–1999: Tóth Marianna (független)[8]
  • 2000–2002: Gerháth Zoltán (független)[9][10]
  • 2002–2006: Gerháth Zoltán (független)[11]
  • 2006–2009: Gerháth Zoltán (független)[12]
  • 2009–2010: Csaplár Zoltán (független)[13]
  • 2010–2014: Csaplár Zoltán Imre (független)[14]
  • 2014–2019: Csaplár Zoltán Imre (független)[15]
  • 2019–2024: Csaplár Zoltán Imre (független)[16]
  • 2024– : Füsi Rudolf (független)[1]

A településen 2000. január 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző településvezető lemondása miatt.[17]

2009. szeptember 27-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Mecséren,[13] ezúttal az addigi faluvezető halála miatt.[18]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
597
592
586
663
635
650
678
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,5%, református 0,3%, evangélikus 1,6%, felekezeten kívüli 6,2% (15% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Puszta Csárda
Rigópuszta
Rigópuszta
Szélerőmű

A nádfedeles épületekből álló tanya Rigópusztán található. Rigópuszta az elmúlt évszázadok magyar pusztavilágát és kultúráját mutatja be. A nádfedeles csárdában magyar ételkülönlegességek szerepelnek az étlapon, az épületet kemencével és kandallóval fűtik. Múzeuma egy eredeti 1853-ban épült pajtában lesz, a puszta mindennapi életét mutatja be. Őshonos magyar állatpark is megtekinthető. Mindez egy újonnan épült szélerőmű tövében.[20]

  • Kormos István költő itt a környéken töltötte gyermekkorát, verseiben is megemlékezik erről a településről,[21] 1997 óta Lébény, Mosonszentmiklós és ez a település közösen rendezik meg emlékére a vers- és prózamondóversenyt.
  • Népi gyógyászat (Kettinger András korabeli parasztorvos)

A helyi mondák szerint anyja és öreganyja is „orvosolt” a faluban, tőlük származott a „tudománya”. Úgy tudják, hogy 22 éves koráig „gavalléros” legény volt, majd hirtelen betegségbe esett. Három hétig élet-halál között volt, aztán meggyógyult ugyan, de soha többé nem lett „egész” ember. Zárkózott lett, magának való, nem nősült meg, az anyja mellett dolgozott a „javaskodásban”. Már 52 éves lett, amikor az anyja a halálos ágyán átadta neki az egész tudományát. Maga magáról azt állította, hogy nem az ördöggel cimborál, hanem mindent Isten nevében tesz. Betegeivel is imádkoztatott gyógyszereinek használata előtt. Maga szedte gyógyfüveit, maga főzte őket, de titkát nem árulta el. Leghíresebb a sebekre, kelésekre rakott flastroma volt.

(Forrás:Dr. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok: Kisalföldi népmondák Győr, 1992)

  • Régi hajóvontató ház és lóváltó
  • Római katolikus templom
  • A Duna-menti védett galériaerdő
  • Horgászhelyek,[22] 65 halfaj

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szigetközi Tájvédelmi Körzet. [2016. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  4. ↑ Dénes József: Magyarok és németek a „várak földjén”
  5. ↑ fszek. [2008. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 17.)
  6. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  8. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  9. ↑ a b A 2000. január 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 9. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  10. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  11. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  12. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  13. ↑ a b Mecsér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. szeptember 27. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  14. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  15. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  16. ↑ Mecsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  17. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  18. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  19. ↑ Mecsér Helységnévtár
  20. ↑ A mecséri szélerőmű. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 17.)
  21. ↑ Kormos István: Október[halott link]
  22. ↑ Vizek.hu

További információk

[szerkesztés]