Meggyeskovácsi | |
Rábakovácsi római katolikus temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Vas |
Járás | Sárvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Kondora Tihamér (független)[1] |
Irányítószám | 9757 |
Körzethívószám | 95 |
Népesség | |
Teljes népesség | 718 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 28,69 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 24,64 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 16° 52′ 12″47.164360°N 16.869930°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 52″, k. h. 16° 52′ 12″47.164360°N 16.869930°E | |
Meggyeskovácsi weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyeskovácsi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meggyeskovácsi község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Rába völgyében, annak bal parti oldalán fekszik. Sokáig két különálló község volt, melyek közül Balozsameggyes fekszik délebbre, Rábakovácsi pedig jó 2-3 kilométerrel északabbra.
A szomszéd települések: észak felől Ikervár, kelet felől Bejcgyertyános, délkelet felől Egervölgy, dél felől Rum, nyugat felől Csempeszkopács, északnyugat felől pedig Pecöl és Megyehíd.
Mindkét településrészén végighúzódik, nagyjából dél-északi irányban a 8-as főút rábahídvégi szakaszától Sárvárig vezető 8701-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A nyugati szomszédságában fekvő településekkel a 8442-es út köti össze, határszélét délnyugaton, egy rövid szakaszon érinti még a 87-es főút is.
Vasútvonal nem érinti.
A község két szomszédos község, Balozsameggyes és Rábakovácsi egyesítéséből született 1970. július 1-jén, Balozsamegyes 1889-ben Balozsa és Megyes egyesítésével keletkezett, nevének Balozsameggyes alakját 1903-ban kapta.
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 659 | 673 | 685 | 719 | 716 | 720 | 718 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 1,2% németnek, 2% cigánynak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 1,4%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,3% nem nyilatkozott).[13]