Mesteri

Mesteri
A kastély főhomlokzata
A kastély főhomlokzata
Mesteri címere
Mesteri címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Dániel (független)[1]
Irányítószám9551
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség273 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 32″, k. h. 17° 05′ 18″47.225561°N 17.088461°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 32″, k. h. 17° 05′ 18″47.225561°N 17.088461°E
Mesteri (Vas vármegye)
Mesteri
Mesteri
Pozíció Vas vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesteri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Mesteri, az Árpád-kori templom
Az Árpád-kori templom szentélye
Barokk Mária szobor
A częstochowai Fekete Madonna kegykép másolata az Árpád-kori templomban

Mesteri község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Ság-hegy nyugati oldalán, Celldömölktől 7, Sárvártól 15 kilométerre fekszik. Két fő településrésze Felsőmesteri (ide tartozik Intaháza is) és Alsómesteri (itt található a termálfürdő). A két korábbi község 1953-ban egyesült újra.

Megközelítése

[szerkesztés]

Mindkét említett város felől a 834-es főúton, majd arról a 8431-es útra letérve érhető el. Celldömölk központja, illetve a Ság-hegy, valamint Gérce-Vásárosmiske irányából a 8432-es, Kemeneskápolna felől a 8456-os úton lehet megközelíteni.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Nagysimonyi megállóhelye, vagy a négy vasútvonal által is érintett Celldömölk vasútállomás, mindkettő nagyjából 7-8 kilométernyi távolságra helyezkedik el Mesteritől.

Története

[szerkesztés]

A személynévként is alkalmazott magyar mester főnévből alakult, de az Alsómesteri határában virágzó korabeli városról, Mestreianaról is nyerhette nevét. Már az ősi időkben is lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot is találtak. Mesterit először 1293-ban és 1300-ban említik az oklevelek (1293 Mestur, 1300 Mestur, 1332 Mestury, 1454-ben Mesteri, 1459-ben Mestery 1497-ben Nogh Mestery). A helységnév változása ezekből az adatokból jól nyomon követhető. Felsőmesteri birtokosai Kis-Mesteri vagy Hernád-Mesteri néven említik a falut. A határban lévő Inta megnevezése kezdetben Intapuszta, mai neve Intaháza. Az Árpádok korában bencés apácák éltek itt, majd 1367-ben a birtok a Sitkey család kezébe kerül. Birtokos családok: Héder, Köcsky, Káldy, Bokody, Bekenyi, Mestery, Kelédy, Batthyány. Alsómesterin vonult keresztül az úgynevezett városi út, amely Savariából Aquincumba vezetett. Az Árpád-házi királyok idején a karakói várispánsághoz tartozott. Földesura később a Batthyány család lett.

Vallási felekezetei: evangélikus és katolikus. Alsómesteriben van az evangélikus, Felsőmesteriben a katolikus temető.

Nevezetességei

[szerkesztés]

1968-tól működik a 72 °C-os hévízre alapozott, mozgásszervi megbetegedések kezelésére ajánlott fürdő. Az 1800 m mélységből feltörő termálvíz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvizek csoportjába tartozik.

Az Árpád-kori templom a falutól nyugatra, egy szokatlan dombon áll. Körülette árok. A kutatás során kiderült, hogy a domb mesterséges és vaskori halomsír volt, amire ráépítették a templomot.

A templom román stílusban épült a XIII. század második negyedében. A déli hajófalon – a nyugati oromfalon előkerülő befalazott, illetve átfalazott ablak- és ajtónyílások csakúgy ezt bizonyítják, mint a templom alaprajza.

A Szent Mihály arkangyal tiszteletére épített templom falusi templom, kelet-nyugati irányba tájolt, egyhajós, nyugati karzattal. Közel négyzetes, egyenes záródású szentélyéhez annál kétszer hosszabb, síkmennyezetes hajó csatlakozott, melynek nyugati oldalán, de nem a tengelyében, hanem északi oldalán volt felépítve a tornya. Így a nyugati oromfalon előkerült ajtónyílás közül az egyik kijárat volt a templomból a szabadba, a másikon be lehetett jutni a toronyba.

Az ásatás során megtalált templom Nagykeszi (Gyepükaján) elpusztult középkori falu templomának alaprajzához hasonlít. A templom Ság hegyi vulkáni eredetű bazalttufából épült, szentélye kőből boltozott, hajója síkmennyezetes volt. A török hódítás ideje alatt és a reformáció korszakában az épületet nem használták, illetve csak ritkán. Elhanyagoltságát és elhagyatottságát, sodródását a pusztulás felé néhány bekarcolással – mely csak töredéke az összesnek – mutathatjuk be. A bekarcolt évszámok közül a legkorábbi 1625, a legrégebbi 1697-es volt.

A templom életét a visitator-ok leírásából követhetjük nyomon. 1697-ből a templom körül egy temetőt jeleznek, amely nincs bekerítve. A szószéket a XVII. században építették. A torony akkorra már nincsen meg.

1697 és 1754 között a Békássy család kriptát építtetett és a templomon is javításokat végeztetett. A munkálatok ezután is folytatódtak, 1754 és 1781 között új boltozatot építettek, a templomhoz sekrestyét is csatoltak a család megbízására. 1812-ben a nyugati oldalon fa harangláb állt, amelyet 1855 körül áthelyeztek a déli oldalra. A keleti szentélyfalon új ajtónyílást is kialakítottak a korábbi helyett, amelyik a szentély középvonalában a diadalív előtt indult. Ekkor köpenyezték téglával a középkori téglaboltozatot, csakúgy, mint a súlyos barokk boltozat miatt szétesésnek induló XIII. századi támpilléreket. A templom köré a temető földjét felhalmozták, szintén statikai megfontolások alapján. A népies barokk oltár Szent Mihály szobrát a kriptába helyezték az utolsó odatemetett Békássy családtaggal, akinek márványtábláján, a szentély keleti falán ez olvasható:

„Itt nyugszik
Hertelendy Miklósné
sz. Békássi Mária
született: 1823. jan. 11-én
meghalt: 1855. május 2-án
vele nyugszik 1 éves fia,
Béla
Béke hamvaikra”

Az oltárra az eltemetett Szent Mihály helyett festmény került a férj jóvoltából. A templomon ezután nagyobb átalakítás nem történt. A második világháború után a kevés hívő miatt lassú pusztulásnak indult. A helybeliek közül sokan igyekeznek megmenteni a templomot. Régészeti feltárására a 80-as években került sor.

A volt Alsómesteriben van a Bárdossy-kúria, ami ma polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, kultúrház és könyvtár. A kúria kéthektáros angolparkja szépen rendezett. A kúriát többször is bővítették. A Bárdossy család az egyik legrégebbi magyar család. Vasvármegyében a XVII. században volt a legelterjedtebb. Rokonságban állottak a Kisfaludy, Hertelendy és Szelestey családokkal.

A mesteri evangélikus temetőben található a Bárdossy család kriptája a családi címerrel, amelyeken az alábbi nevek szerepelnek: Bárdossy Imre, Dukai Takács Gizella, Bárdossy Zoltán, Bárdossy Laura és néhány olvashatatlan név. Mesteriben a család kihalt, illetve elszármaztak. Híres közülük Claire Kenneth írónő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Góczán Győző (független)[3]
  • 1994–1998: Góczán Győző (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Csirkovics Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Csirkovics Gyula (független)[6]
  • 2006–2008: Fehérné Bokányi Judit Vilma (független)[7]
  • 2009–2010: Lórántfy Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Lórántfy Tibor (független)[9]
  • 2014–2019: Lórántfy Tibor (független)[10]
  • 2019–2024: Lórántfy Tibor (független)[11]
  • 2024– : Horváth Dániel (független)[1]

A településen 2009. január 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
264
276
270
247
273
265
273
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 63,3%-a magyarnak, 1,2% németnek mondta magát (36,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 0,8%, evangélikus 12,5%, felekezet nélküli 6,3% (50% nem nyilatkozott).[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ a b Mesteri települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. január 11. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  9. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  10. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  11. ↑ Mesteri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  12. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  13. ↑ Mesteri Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Katafai-Német József: Vas megye kastélyai és kúriái I-II. Kajt-Art Kft. Sárvár 2006
  • C. Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi műemlékek. Szombathely. 1983
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1

További információk

[szerkesztés]